Hányan nyelvvizsgáztak az elmúlt években?

Hányan nyelvvizsgáztak az elmúlt években a tizen- és a huszonévesek közül? Itt vannak a 2018-as adatokkal frissített statisztikák.

  • Eduline

2018-ban 120 ezren nyelvvizsgáztak, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban. A nyelvvizsgázók száma azonban még így sem közelíti meg a 2009-es rekordot, amikor összesen 175 ezren vizsgáztak valamelyik idegen nyelvből.

MTI

A vizsgázók számát valószínűleg emelte a 2020-as felvételi feltétel (jövőre már csak az kerülhet be egyetemi-főiskolai alap- vagy osztatlan szakra, akinek legalább egy B2-es nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű okirata van), valamint az, hogy 2018. januárja óta a 35 évnél fiatalabbak visszaigényelhetik az államtól a sikeres nyelvvizsga díját.

Idén már 14 ezren igényelték vissza nyelvvizsgájuk díját

Már csaknem 14 ezren igényelték idén a nyelvvizsga után járó támogatást - olvasható a Magyar Hírlap pénteki számában.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.