Ennyit ér a nyelvvizsga a felvételin: minden szabály egy helyen

Hány pontot lehet kapni az egyetemi-főiskolai felvételin egy B2-es vagy C1-es nyelvvizsgáért? Hány pontot lehet kapni, ha valakinek több nyelvvizsgája is van? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Hány pontot lehet szerezni a felvételin a B2-es és a C1-es nyelvvizsgáért?

A középfokú, B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a felsőfokú, C1-es szintén komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpontot kapnak a felvételizők.

Hány pontot lehet kapni, ha valakinek több nyelvvizsgája (például egy B2-es és egy C1-es) is van?

Maximum 40 többletpontot lehet kapni a nyelvvizsgáért a felvételin, így több nyelvvizsga esetén is ennyi jár.

Mi történik, ha ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek?

Ebben az esetben csak az egyikért kaphattok többletpontot.

Fontos határidő: meddig kell nyelvvizsgázni ahhoz, hogy pluszpontot érjen a bizonyítvány?

Aki biztosra akar menni, az áprilisi nyelvvizsgára jelentkezik - ezt a tanácsot érdemes megfogadniuk az egyetemre-főiskolákra jelentkezőknek, ha biztosan meg szeretnék kapni a nyelvvizsga-bizonyítványukért járó 28 vagy 40 többletpontot. Értékes pontokról van szó: sokszor ezen múlik, bekerül-e egy jelentkező a kiválasztott szakra.

Mi történik, ha valaki igazoltan csak szóbeli vagy csak írásbeli nyelvvizsgát tud szerezni?

Ha a fogyatékossággal élő felvételiző igazoltan nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni, de szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát szerez, azért többletpontot is kap a felvételin. Középfokú, B2-es szóbeli vagy írásbeli államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért ugyanúgy 28 pontot, felsőfokú, C1-es szóbeli vagy írásbeli államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig szintén 40 többletpont járhat.

Nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsgáért lehet többletpontot kapni?

A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv- és irodalomból tett érettségi vizsgáért 20 többletpontot kaphat a felvételiző, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.