Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban – derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
120 ezren nyelvvizsgáztak 2018-ban, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban. A nyelvvizsgázók száma azonban még így sem közelíti meg a 2009-es rekordot, amikor összesen 175 ezren vizsgáztak valamelyik idegen nyelvből – derül ki a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ friss statisztikáiból.
Az első és legfontosabb: nem nőtt a vizsgázószám” – szögezte le az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. „Amennyiben januártól decemberig számolunk, valóban kapunk egy közel négyezer fős növekedést, de abban a pillanatban, hogy ennél kicsit szélesebbre nyitjuk a számolást, azonnal látszik, hogy 2017 novemberében és decemberében közel felére esett vissza a vizsgázók száma” – magyarázta, hozzátéve: 2017 végén már biztos volt, hogy 2018. január 1-től a sikeresen nyelvvizsgázók visszaigényelhetik a vizsgadíjukat, Rozgonyi Zoltán szerint így csupán annyi történt, hogy azok a nyelvtanulók, akiknek nem volt sürgős a nyelvvizsga letétele, 2018-ra halasztották a vizsgájukat.
„A 2017-ben elhalasztott vizsgákkal együtt jelent meg ez a növekedés” – összegezte Rozgonyi Zoltán. A szakember szerint a nyelvvizsga díjának visszatérítése miatt azért nem emelkedett ugrásszerűen az írásbelinek és szóbelinek nekifutók száma, mert az első nyelvvizsga az esetek többségében nem sikerül, és mivel az államtól csak a sikeres nyelvvizsga díját lehet visszaigényelni, maga a nyelvvizsga nagyon sok embernek még mindig nem ingyenes.
Tavaly összesen 120 542-en nyelvvizsgáztak, 2017-ben ez a szám 116 759, egy évvel korábban, 2016-ban pedig 134 520 volt. Az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is angolból szereztek legtöbben nyelvvizsgát (89 239-en), a második legnépszerűbb nyelv ismét a német (22 439 nyelvvizsgázó) – németből azonban kevesebben tettek sikeres nyelvvizsgát 2018-ban, mint egy évvel korábban, de ugyanez a helyzet a franciával is. A 14-19 évesek közül összesen 54 022-en tettek nyelvvizsgát tavaly, vagyis majdnem nyolcezerrel többen szereztek bizonyítványt, mint egy évvel korábban. Továbbra is ez a korosztály az egyik legaktívabb nyelvvizsgázó – ez a felvételi szabályok, a többletpontok rendszere miatt aligha meglepő. A 20-24 éves korosztályból összesen 30 482-en vizsgáztak, ez a szám valamivel alacsonyabb, mint 2017-ben. |
„Hiába térítik vissza a nyelvvizsga díját, gyakorlatilag ugyanúgy csak az nyelvvizsgázik, akinek előírják” – mondta Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: a nyelvvizsgadíj visszatérítése sem segít a 2020-as felvételi szigor (jövőre csak az felvételizhet egyetemre és főiskolára, akinek legalább egy B2-es nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele, illetve minimum egy emelt szintű érettségije van) által okozott problémán. „Akiket a közoktatás nem visz el a B2-es szint közelébe, annak nem az a legfontosabb, hogy a vizsga már ingyenes. Hiszen nekik 200-300 óra nyelvtanulásra van még szükségük, amit a család nem biztos, hogy ki tud fizetni” – magyarázta.
„A Fazekas százhúsz végzőse közül sokan mentek Cambridge-be, Oxfordba - és egy diák ment pedagógusnak"
A gyerekek alkalmasak arra, hogy nyelveket tanuljanak. A módszertan megvan, az óraszámok megvannak. Csak éppen a jó tanárok hiányoznak - mondta a nyelvoktatás helyzetéről az Eduline-nak adott interjúban Jilly Viktor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium angoltanára, aki úgy véli, nem a tanárok bűne, ha nem tudnak minden diákot felkészíteni a nyelvvizsgára, amely 2020-tól az egyetemi felvételi feltétele lesz.
„Mindenki tudja, hogy ez a szigorítás komoly problémákhoz fog vezetni – hangsúlyozta Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: hosszú távon jó döntés, hiszen nem a nyelvvizsga nélküli diplomások számát kell gyarapítani, „azonban a jelen helyzetben ez a lépés kifejezetten káros”. A statisztikák szerint a felvételizők fele kapott eddig pontot a nyelvvizsgáért, ha bevezetik a szigorítást, az a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint 5-10 százalékkal növelheti ezeknek a jelentkezőknek az arányát, ám sokan lesznek, akik a következő két-három évben a felvételi szigor miatt nem tudják majd elkezdeni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat.
Mi a megoldás?
„A teljesen sci-fi kategóriába tartozó kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyam biztosan nem a helyes irány” – mondta Rozgonyi Zoltán. „A programismertető szerint akkora költséget irányoznak elő – hozzáteszem, jogosan, hiszen egy rendes külföldi nyelvtanfolyam valóban drága –, mint amit jelenleg a 8-10 év alatt a közoktatás összesen fordít egyetlen diákra. Ez önmagában mutatja a helyzet abszurditását”.
A szakértő szerint nem nyelvórák számának emelése jelentené a megoldást, hiszen a nemzetközi felmérések és statisztikák azt mutatják, hogy nem alacsony Magyarországon az óraszám. Szerinte a legtöbb, amit egy iskola pillanatnyilag tehet, az az, hogy az idegennyelv-oktatás tanmenetébe már a középiskola vége előtt néhány évvel beiktatja a nyelvvizsga-követelményekkel való ismerkedést, ez akár egy belső, alacsonyabb szintű vizsga is lehet.
Rozgonyi Zoltán szerint már önmagában az fontos lenne, hogy a diákok átélnének egy vizsgaszituációt, „a legfontosabb azonban az lenne, hogy a diákok, a tanárok és a szülők is tisztán lássák, a középiskolások hol tartanak valójában a tanulással, hiszen ha ez csak a 12. év végén derül ki, az már régen rossz”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
