A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban még a felvételi előtt akár több százezer forintos kiadással kell számolnia: a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól a nyelvvizsga elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatási jelentkezésnek.
2019. február 17. fontos dátum azoknak a családoknak, ahol a gyermek főiskolán vagy egyetemen kívánja folytatni tanulmányait idén ősszel, ugyanis eddig tudnak jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre. Érdemes azoknak a szülőknek is felkészülniük a továbbtanulásra, akiknek a gyermekük csak jövőre fog felvételizni. A felvételi eljárásról szóló rendelet szerint ugyanis 2020-tól alapképzésre, osztatlan képzésre csak az a jelentkező lesz felvehető, aki legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsgával rendelkezik, így a nyelvvizsga már nem csak a diploma megszerzésének, de a felsőfokú tanulmányok megkezdésének is megkerülhetetlen feltétele lesz.
Egy alap és középfok között álló diáknak 100-180 órányi magánórára lehet szüksége a sikeres nyelvvizsga letételéhez, ugyanakkor ez egy hozzávetőleges szám, hisz a középiskolások nyelvtudásában területileg nagyok a különbségek. Annak azonban, aki teljesen kezdő szintről sajátít el egy nyelvet, legalább 480 órányi nyelvoktatásra van szüksége a stabil nyelvtudás eléréséhez” – mondta el tapasztalatait Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke.
A szakértő szerint a kiscsoportos nyelvoktatás a leghatékonyabb a stabil nyelvtudás kiépítéséhez, de van, akinek tanulási céljaihoz a magánóra illik leginkább. Egy 45 perces 4-8 fős csoportos nyelvóra ára átlagosan 1000-1500 Ft, míg egy magánóra átlagosan 4-5000 forintba kerül a szülőknek. A számok alapján egy már nyelvet tanuló gyermek kiscsoportos felkészülése, az olcsóbb óradíjjal számolva is, elérheti a 240 000 forintot.
Rosszul állnak nyelvvizsgával a magyar diákok
Bár a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya évről évre növekszik, ez a növekedés lassú ütemű. A szakértő elmondása szerint, a tavalyi évben a felvételiző közel 105 ezer diák több mint fele nem rendelkezett nyelvvizsgával, így arra lehet számítani, hogy a tervezett szabályozás miatt nagyságrendileg több tízezer középiskolai tanulónak lesz szüksége gyors felzárkóztatásra a felvételi előtt. Így ennyi szülőnek kell többszázezer forintos kiadással számolnia ahhoz, hogy gyermeke egyáltalán megkezdhesse felsőfokú tanulmányait. A jó hír viszont, hogy a kiadásokra fel lehet készülni, még akkor is, ha a gyermek már jövőre érettségizik.
Ahogy a nyelvtanulás, úgy az öngondoskodás is egy életen át tartó folyamat
"A magyar szülők számára kiemelt fontosságú cél gyermekeik továbbtanulásának támogatása, de az Öngondoskodási Indexből azt látjuk, hogy a kiadásokra való felkészülés megfelelő módja még kihívást jelent nekik” – mondta el Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója.
A középtávú pénzügyi tervezés azokban a családokban sem lesz megkerülhető, ahol a gyermekek idén ősszel megkezdhetik felsőfokú tanulmányaikat. Sok hallgató számára ugyanis a nyelvvizsga megszerzése szintén kritikus kérdés lehet, hiszen az már most feltétele a diploma megszerzésének. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly júniusig közel százezer oklevelet nem adtak ki a nyelvvizsga hiánya miatt. Azoknak a hallgatóknak, akik nyelvvizsga nélkül kezdik meg a felsőfokú tanulmányaikat – intenzívebb intézményi nyelvoktatás híján - magánúton érhető el a diplomához vezető nyelvtudás, így az idén jelentkező diákok szüleinek is érdemes tervezniük a nyelvvizsgáig vezető út költségeivel.
Nem jó döntés nyelvvizsgához kötni a felvételit: így szavaztak az Eduline-olvasók
2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
