Ha 2019-ben érettségiztek, figyelnetek kell arra, hogy időben megszerezzétek a pluszpontokat érő középfokú nyelvvizsgát. Megmutatjuk, hol és mennyiért adnak papírt a tudásotokról.
ECL
Komplex vizsga esetén alapfokon akreditál nyelvekért (angol, német, magyar) 25 ezer forintot, középfokon 28 ezer forintot, felsőfokon pedig 29 ezer forintot, míg a nem akkreditált nyelvekért (B1, B2, C1 szinten is) 22 ezer forintot kell fizetni. A PTE hallgatói kedvezményt kaphatnak, nekik kétezer forinttal lehet olcsóbb a nyelvvizsgájuk.
Euroexam
Alapfokon a szóbeli és a külön isásbeli vizsgáért 18 000 - 18 000 forintot, a komplex vizsgáért pedig 26 000 forintot kell fizetni. A középfokú szóbeli nyelvvizsga 21 000, az írásbeli 22 000, az összevont pedig 32 500 forintba kerül. Felsőfokon 23 000, 24 000, illetve 34 000 forintot kérnek el a szóbeli, az írásbeli, illetve a komplex vizsgáért.
ELTE Origó
Alapfokon a szóbeli vizsgáért 10 500 forintot, az írásbeliért 11 500 forintot, a komplex vizsgáért pedig 22 000 forintot kell fizetni. A középfokú szóbeli nyelvvizsga 13 000, az írásbeli 15 000, az összevont pedig 28 000 forintba kerül. Felsőfokon 14 500, 16 500, illetve 31 000 forintot kérnek el a szóbeli, az írásbeli, illetve a komplex vizsgáért.
TOEFL
A TOEFL iBT, vagyis az internetes vizsga 220 dollárba, azaz nagyjából 63 ezer forintba kerül.
BME
Alapfokon az általános szóbeli vizsgáért 12 500 forintot, az írásbeliért 13 500 forintot, a komplex vizsgáért pedig 24 000 forintot kérnek el. A középfokú szóbeli nyelvvizsga 14 500, az írásbeli 18 500, az összevont pedig 30 000 forintba kerül. Felsőfokon 16 500, 19 500, illetve 32 000 forintot kell fizetni a szóbeli, az írásbeli, illetve a komplex vizsgáért.
TELC
Habár a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) október elején közölte a vizsgáztató és felkészítő tanárokkal, hogy a TELC frankfurti központja 2019. március 31-ig megszünteti a TIT-TELC vizsgarendszer magyarországi működését, a cél az, hogy áprilistól továbbra is rendelkezésre álljon a vizsgázók részére a TELC-nyelvvizsga.
Alapfokon a nemzetközi, államilag elismert szóbeli és írásbeli nyelvvizsgáért (angol és német) egyaránt 23 000 forintot kell fizetni, míg a komplex vizsga 29 000 forintba kerül. A középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgáért 25 000, az összevontért pedig 32 500 forintot kérnek. Felsőfokon 28 000 forintba kerül a szóbeli és írásbeli nyelvvizsga, a komplexért pedig 34 500 forintot kell fizetni.
Van olyan nyelv, amiből a vizsgázók több mint fele megbukik: itt vannak a friss statisztikák
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
