A TELC frankfurti központja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT) ugyan szerződést bontott, de saját képviselettel folytatja a vizsgáztatást.
„A TELC saját képviselettel még ebben az évben megkezdi a munkát a zökkenőmentes átmenet érdekében. Az akkreditáció előkészítése folyamatban van, ennek a munkának a nagy részét eddig is Frankfurtban végeztük. A cél az, hogy áprilistól továbbra is rendelkezésre álljon a vizsgázók részére a TELC-nyelvvizsga. A vizsgahelyeket, nyelviskolákat értesítettük, számukra most pénteken lesz egy tájékoztató jellegű konferencia: egyelőre ingyenes lesz a vizsgáztatói engedélyhez szükséges képzés, és bemutatjuk az éppen elkészült angol B2-es online nyelvvizsgát is. Február 9-re tervezünk a vizsgáztató kollégáknak egy szakmai konferenciát” – tájékoztatta az Eduline-t Zsakay Gábor, a TELC közép- és kelet-európai üzletfejlesztésért felelős vezetője.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) október elején közölte a vizsgáztató és felkészítő tanárokkal, hogy a TELC frankfurti központja 2019. március 31-ig megszünteti a TIT-TELC vizsgarendszer magyarországi működését. A nyelvtanulók még két időpontban vizsgázhatnak, a nyelvvizsgaközpont egy januári és egy februári vizsgát is meghirdetett.
Az egyik legnépszerűbb vizsgarendszer
TELC-vizsgát tizenkilenc európai országban lehet tenni, tizenegy nyelvből több mint háromezer vizsgahelyen. A magyarországi jogtulajdonos eddig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat volt, 2000-ig honosítható nemzetközi nyelvvizsgaként működtették, 2000 óta államilag elismert, akkreditált nyelvvizsga.
A TELC az egyik legnépszerűbb hazai vizsgarendszer, a nemzetközi nyelvvizsgák közül a TELC-et és az Euroexamet választja a legtöbb nyelvtanuló. „2000 óta közel négyszázezer vizsgázó fordult meg vizsgahelyeink hálózatában, ezzel a hazai rendszerek között a második legnagyobb vizsgaközpontként működünk” – mondta korábban az Eduline-nak Piróth Eszter, a TIT igazgatója.
Milyen a TELC-nyelvvizsga?
A TELC B2-es nyelvvizsgái öt – az olvasott szöveg értését, a nyelvtani és lexikai ismereteket, a fogalmazási készséget, a hallott szöveg értését és a beszédkészséget mérő – részből áll, az írásbeli vizsga így összesen 150 perces, míg a szóbeli 50+16 perces. A vizsga egynyelvű, a nyelvtanulóknak nem kell fordítási feladatot megoldaniuk, és szótárt sem lehet használni. A C1-es nyelvvizsga ezzel ellentétben négy – olvasott szöveg értését, a fogalmazási készséget, a hallott szöveg értését és a beszédkészséget mérő – részből áll.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
