Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját. Az adatokból az is látszik, hogy még mindig sokan próbálnak papírt szerezni eszperantó- és lováritudásukról, de inkább kevesebb, mint több sikerrel: a nyelvtanulók több mint fele elhasal a vizsgán.
Több mint 102 ezer nyelvvizsga-próbálkozás volt 2018 első felében, ez alig pár ezerrel marad el a 2017-es egész éves vizsgaszámtól, vagyis már most biztos, hogy a 2018-as nyelvvizsgák száma jóval magasabb lesz, mint az egy évvel korábbi - derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akreditációs Központja adataiból. A vizsgázók többsége (61 798) középfokú bizonyítványt próbált szerezni, és az angol nyelvet választotta.

A nyelvvizsgák száma az elmúlt években folyamatosan csökkent: míg 2016-ban 134 520 nyelvvizsga-próbálkozás volt, tavaly már csak 117 ezer, a legtöbben angolból akartak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, az Oktatási Hivatal ebből a nyelvből összesen 84 ezer vizsgát regisztrált.
Kivártak?
A magasabb vizsgaszám egyik oka alighanem az, hogy idén januártól az állam minden harmincöt év alatti nyelvtanulónak megtéríti egy - legalább középfokú, komplex - nyelvvizsga díját. Az Eduline-nak több nyelvtanár azt mondta, sok diák kivárt: bár már 2017 végére felkészültek a vizsgára, megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, és csak arra jelentkeztek, hogy visszakaphassák a vizsga 20-30 ezer forintos díját.
A másik ok valószínűleg a közelgő felvételi szigor: 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Ez pedig nagy gond lehet a felvételizőknek, az MTA adatai azt mutatják, hogy a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban ráadásul sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.
Eszperantó, lovári: nem olyan könnyű megszerezni a nyelvvizsgát
Bár a könnyű nyelvvizsgaszerzés reményében még mindig sokan választják az eszperantót vagy a lovárit, de az adatokból kiderül: nem is olyan egyszerű bizonyítványt szerezni ebből a két nyelvből. Az idei első féléves adatok alapján az eszperantóvizsgára jelentkezők több mint fele nem szerzett bizonyítványt, de lováriból is hasonló a helyzet: többen buknak meg, mint ahányan átmennek a vizsgán.

Nem véletlenül választják sokan ezt a két nyelvet: eszperantóból is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, és az egyetemi-főiskolai felvételin ugyanúgy elfogadják, mint a többi nyelvet. Ráadásul ezekből a nyelvekből - írják eszperantó- és lovárioktatással foglalkozó oldalakon - körülbelül 200 óra alatt el lehet érni a középfokot.
Jó hír a nyelvtanulóknak: áprilistól újra lehet majd TELC-nyelvvizsgát tenni
A TELC frankfurti központja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT) ugyan szerződést bontott, de saját képviselettel folytatja a vizsgáztatást.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.