Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság "némi korlátozásával" és "egy kis kegyetlenséggel" veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Egyebek mellett erre a kérdésre kell választ találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet.

Az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) "új forrásközpontú" és az új kerettantervi követelményekhez igazodó könyvében ugyanis egy 1893-ból származó idézettel példázzák, hogyan próbálta az akkori kormányzat az oktatásba bevonni, s ezáltal felzárkóztatni a romákat - írja a Népszava.
"Az egész és félkóbor czigányokat nem lehet gyerekeik rendes iskoláztatására bírni. (...) Ez azonban a kóbor czigányoknál csak kényszereszközökkel érhető el. Egy kis kegyetlenséget el kell követni a humanitás jegyében. Az egyéni szabadság némi korlátozására kell magát elszánnia az államhatalomnak, hogy igazi emberi szabadságra neveljen egy jelenleg vadállat módjára szabad fajt" - olvasható a XIX. századi szövegben. A tankönyv szerzője (Száray Miklós) ezután azt kéri középiskolás olvasóitól, fejtsék ki, a korabeli tanulmány szerzője miben látta a cigányság felemelkedésének zálogát, milyen indokai lehetnek a szabadságjogok "átmeneti" korlátozásának, ezek a módszerek sikeresek lehetnek-e?
A tankönyvrészlet nagy vitát váltott ki egy szakmai Facebook-csoportban, egyes pedagógusok szerint "ez csak történelem", a feladat pedig forráselemzés, ami "összevetésre, gondolkodásra" készteti a tanulókat. Mások úgy vélik, egy már "száz éve is hibás" gondolatot csak úgy lehetne megjeleníteni egy tankönyvben, mint abszolút rossz irányú intézkedést, ám a könyv szerzője erre még csak utalást sem tesz, sőt azt írja, hogy az akkori kormány részéről a fent leírt intézkedések segítő szándékkal történtek.
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke szerint a tankönyv szerzője nem járt el korrektül a feladat kidolgozásánál, ami csak a forráselemzés látszatát kelti. "Nem mutatja be elég sokoldalúan a problémát, és nem idéz más, jó példákat is tartalmazó forrást. A XIX. századi szakirodalomban azért ilyeneket is lehet találni" - vélekedett Trencsényi. Hozzátette: a feladat kérdései "sugallóak", az emberi jogokról pedig szó sem esik bennük.
Indul a tankönyvrendelés: az iskola dönt, nem a tankerületi központ
Elindult a 2018/2019-es tanévre szóló tankönyvrendelés, a Civil Közoktatási Platform szerint "a most leadott megrendelés lesz az utolsó, amikor még a hivatalos tankönyvjegyzékről is van lehetőség hozzájutni néhány közkedvelt, magánkiadók által készített tankönyvhöz". "Elindult a tankönyvrendelés.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).