Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság "némi korlátozásával" és "egy kis kegyetlenséggel" veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Egyebek mellett erre a kérdésre kell választ találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet.
Az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) "új forrásközpontú" és az új kerettantervi követelményekhez igazodó könyvében ugyanis egy 1893-ból származó idézettel példázzák, hogyan próbálta az akkori kormányzat az oktatásba bevonni, s ezáltal felzárkóztatni a romákat - írja a Népszava.
"Az egész és félkóbor czigányokat nem lehet gyerekeik rendes iskoláztatására bírni. (...) Ez azonban a kóbor czigányoknál csak kényszereszközökkel érhető el. Egy kis kegyetlenséget el kell követni a humanitás jegyében. Az egyéni szabadság némi korlátozására kell magát elszánnia az államhatalomnak, hogy igazi emberi szabadságra neveljen egy jelenleg vadállat módjára szabad fajt" - olvasható a XIX. századi szövegben. A tankönyv szerzője (Száray Miklós) ezután azt kéri középiskolás olvasóitól, fejtsék ki, a korabeli tanulmány szerzője miben látta a cigányság felemelkedésének zálogát, milyen indokai lehetnek a szabadságjogok "átmeneti" korlátozásának, ezek a módszerek sikeresek lehetnek-e?
A tankönyvrészlet nagy vitát váltott ki egy szakmai Facebook-csoportban, egyes pedagógusok szerint "ez csak történelem", a feladat pedig forráselemzés, ami "összevetésre, gondolkodásra" készteti a tanulókat. Mások úgy vélik, egy már "száz éve is hibás" gondolatot csak úgy lehetne megjeleníteni egy tankönyvben, mint abszolút rossz irányú intézkedést, ám a könyv szerzője erre még csak utalást sem tesz, sőt azt írja, hogy az akkori kormány részéről a fent leírt intézkedések segítő szándékkal történtek.
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke szerint a tankönyv szerzője nem járt el korrektül a feladat kidolgozásánál, ami csak a forráselemzés látszatát kelti. "Nem mutatja be elég sokoldalúan a problémát, és nem idéz más, jó példákat is tartalmazó forrást. A XIX. századi szakirodalomban azért ilyeneket is lehet találni" - vélekedett Trencsényi. Hozzátette: a feladat kérdései "sugallóak", az emberi jogokról pedig szó sem esik bennük.
Indul a tankönyvrendelés: az iskola dönt, nem a tankerületi központ
Elindult a 2018/2019-es tanévre szóló tankönyvrendelés, a Civil Közoktatási Platform szerint "a most leadott megrendelés lesz az utolsó, amikor még a hivatalos tankönyvjegyzékről is van lehetőség hozzájutni néhány közkedvelt, magánkiadók által készített tankönyvhöz". "Elindult a tankönyvrendelés.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
