"Ez egyszerűen hazugság" - visszavágott a szakszervezeteknek a Klebelsberg Központ

„Ismételten a pedagógusok heccelésére használták fel a szakszervezetek azt az információt, hogy egyes esetekben a szakórákat túlórákkal látják el a pedagógusok” - így reagált a Klebelsberg Központ a két tanári szakszervezet nyilatkozataira.

  • Eduline
pixabay

A Klebelsberg Központ szombati közleményében az áll, „a szakszervezeti vezetők nyilatkozataival ellentétben a valóság az, hogy minden elrendelt túlóráért megkapják a pedagógusok a jogszabályok által meghatározott díjat”.

Hozzátették: a túlórák egy része nem betöltetlen álláshelyet jelent, hanem intézményenként különböző tantárgyakhoz kapcsolódó 3-4 többletórából állnak össze. „Ezért hiába adnak ki összességében egy-egy pedagógus státuszt iskolánként, mivel a 7-8 szakos végzettséggel rendelkező tanár meglehetősen ritka, így nincs más megoldás, mint elrendelt túlórákkal vagy óraadói megbízással ellátni a feladatot” - írják.

A Klebelsberg Központ szerint azok az állítások, „hogy egyes iskolák bármilyen szakos tanárt keresnek, mert akkora a probléma, egyszerűen hazugságok”.

„A Népszavában megjelent cikkben a Sarkadi Általános Iskolát említik példaként, miközben az álláshirdetésben matematika-bármely szakos tanárt keres az intézmény, ugyanis matematika órák tartására keresnek pedagógust” - közölték.

Siralmas helyzet: az angolórát a magyartanár tartja, mert szerencsére van nyelvvizsgája

Nagyon nehezen találnak pedagógusokat a nagyvárosoktól távolabb lévő kistelepülések iskolái, van, ahol akár öt szaktanárt is fel tudnának venni - írja a Népszava. "Azt nem mondanám, hogy bárkit felvennénk, de új angol, testnevelő, fizika, biológia és informatika szakos kollégát szívesen látnánk a tantestületben" - mondta a Népszavának egy somogyi falusi iskola vezetője.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.