Vödrökkel van tele egy pécsi iskola, mert beázik a tető

Az egyik pedagógus szakszervezet szerint nem emberhez méltó körülmények között folyik az oktatás az iskolában.

  • Eduline
pixabay

A vezetőség azt ígéri, hogy idén nyáron kezdik az épület felújítását. Az egyik diák videót készített a helyzetről. Ott, ahol befolyik a víz az épületbe, már a vakolat is mállik – számolt be a pénteki RTL Híradó alapján a hvg.hu.

Az épület lapostetős, a tetőn is vannak ablakok, azokkal vagy a szigeteléssel lehet baj.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a felújítás nem tűr halasztást - írja az oldal. Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője azt mondta: ősszel már olyan körülmények között kezdik a tanévet, ami már nem emberhez méltó, ha még egy nyarat sikerül kihagyni felújítás nélkül.

Az iskola vezetője közleményében elismerte, hogy tényleg baj van az épülettel, a tetőszigetelés miatt van beázás, nagyobb esők idején van probléma azzal igazán. A fenntartó Klikre hivatkozva azt írta, hogy nemsokára javítják a hibákat, és nyáron teljes körű felújítást végeznek az épületen.

RTL Híradó
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.