A nulladik évfolyam bevezetése nem csak figyelmen kívül hagyja a kisgyermekek érdekeit, de még az óvodák és óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület is közzétette véleményét az új NAT-ról.
Ahogy azt korábban megírtuk, az új NAT tervezetéből kiderült, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő, nulladik évfolyamot szerveznének az általános iskolák. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület most közzétette szakmai állásfoglalását az új Nemzeti alaptantervről, és komoly kritikát fogalmaznak meg a nulladik évfolyam bevezetéséről.
Véleményük szerint a nulladik évfolyam terve a gyerekek érdekeit figyelmen kívül hagyja, ezen felül pedig még az óvodák, óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. Az éretlen, fejletlen kisgyermek számára valódi sokkot jelentene, ha a megszokott környezetéből (az óvoda, ahová 3 éve jár) kiszakítva próbálnák őt az iskolára felkészíteni - írják.
Úgy vélik, éppen erre az esetre van a plusz egy éves óvodai fejlesztés lehetősége. Ami azt biztosítja, hogy az óvodában a megszokott környezetükben, az ismert és megszeretett óvodapedagógusokkal és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek felzárkózni, iskolaéretté válni.
A magyar óvodák és az ott dolgozó óvodapedagógusok évek hosszú során megfelelően felkészültek és nagy hatékonysággal, differenciált módszerekkel képesek a gyermekeket is éretté tenni az iskolai életben rájuk váró feladatok megoldására - teszik hozzá.
Nem megoldás
A nulladik évfolyam a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület szerint csak meghosszabbítja a különböző fejlettségű gyermekek iskolai jelenlétét, és nem megoldja az egyéni fejlődési irányban és ütemben történő haladást.
"Nem tudjuk, hogy valódi szakmai tartalommal töltődne-e meg az iskola előkészítő, mert az iskola előkészítő funkciót a hazai óvodapedagógia ma is betölti, vagy csupán megint egy, az iskola valódi reformját elkerülendő, számára könnyítő szintet emelünk be a struktúrába. Bízunk abban, hogy ez ilyen formában nem jelenítődhet meg a magyar köznevelési rendszerben, mert ez alapjaiban ingatja meg az óvodapedagógia eredményeit, erényeit, a hazai óvodapedagógus képzés szakmai törekvéseit" - írják.
Hatalmas változás jön, kilencéves lesz az általános iskola. De nem mindenkinek
Mégiscsak lehet „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, legalábbis az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének. Amely nem lenne kötelező, a végső döntést a szülők hoznák meg. „Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
