Az iskolák valódi reformját kerülnék el a nulladik évfolyam bevezetésével?

A nulladik évfolyam bevezetése nem csak figyelmen kívül hagyja a kisgyermekek érdekeit, de még az óvodák és óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület is közzétette véleményét az új NAT-ról.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogy azt korábban megírtuk, az új NAT tervezetéből kiderült, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő, nulladik évfolyamot szerveznének az általános iskolák. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület most közzétette szakmai állásfoglalását az új Nemzeti alaptantervről, és komoly kritikát fogalmaznak meg a nulladik évfolyam bevezetéséről.

Véleményük szerint a nulladik évfolyam terve a gyerekek érdekeit figyelmen kívül hagyja, ezen felül pedig még az óvodák, óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. Az éretlen, fejletlen kisgyermek számára valódi sokkot jelentene, ha a megszokott környezetéből (az óvoda, ahová 3 éve jár) kiszakítva próbálnák őt az iskolára felkészíteni - írják.

Úgy vélik, éppen erre az esetre van a plusz egy éves óvodai fejlesztés lehetősége. Ami azt biztosítja, hogy az óvodában a megszokott környezetükben, az ismert és megszeretett óvodapedagógusokkal és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek felzárkózni, iskolaéretté válni.

A magyar óvodák és az ott dolgozó óvodapedagógusok évek hosszú során megfelelően felkészültek és nagy hatékonysággal, differenciált módszerekkel képesek a gyermekeket is éretté tenni az iskolai életben rájuk váró feladatok megoldására - teszik hozzá.

Nem megoldás

A nulladik évfolyam a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület szerint csak meghosszabbítja a különböző fejlettségű gyermekek iskolai jelenlétét, és nem megoldja az egyéni fejlődési irányban és ütemben történő haladást.

"Nem tudjuk, hogy valódi szakmai tartalommal töltődne-e meg az iskola előkészítő, mert az iskola előkészítő funkciót a hazai óvodapedagógia ma is betölti, vagy csupán megint egy, az iskola valódi reformját elkerülendő, számára könnyítő szintet emelünk be a struktúrába. Bízunk abban, hogy ez ilyen formában nem jelenítődhet meg a magyar köznevelési rendszerben, mert ez alapjaiban ingatja meg az óvodapedagógia eredményeit, erényeit, a hazai óvodapedagógus képzés szakmai törekvéseit" - írják.

Hatalmas változás jön, kilencéves lesz az általános iskola. De nem mindenkinek

Mégiscsak lehet „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, legalábbis az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének. Amely nem lenne kötelező, a végső döntést a szülők hoznák meg. „Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.