Az iskolák valódi reformját kerülnék el a nulladik évfolyam bevezetésével?

A nulladik évfolyam bevezetése nem csak figyelmen kívül hagyja a kisgyermekek érdekeit, de még az óvodák és óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület is közzétette véleményét az új NAT-ról.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogy azt korábban megírtuk, az új NAT tervezetéből kiderült, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő, nulladik évfolyamot szerveznének az általános iskolák. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület most közzétette szakmai állásfoglalását az új Nemzeti alaptantervről, és komoly kritikát fogalmaznak meg a nulladik évfolyam bevezetéséről.

Véleményük szerint a nulladik évfolyam terve a gyerekek érdekeit figyelmen kívül hagyja, ezen felül pedig még az óvodák, óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. Az éretlen, fejletlen kisgyermek számára valódi sokkot jelentene, ha a megszokott környezetéből (az óvoda, ahová 3 éve jár) kiszakítva próbálnák őt az iskolára felkészíteni - írják.

Úgy vélik, éppen erre az esetre van a plusz egy éves óvodai fejlesztés lehetősége. Ami azt biztosítja, hogy az óvodában a megszokott környezetükben, az ismert és megszeretett óvodapedagógusokkal és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek felzárkózni, iskolaéretté válni.

A magyar óvodák és az ott dolgozó óvodapedagógusok évek hosszú során megfelelően felkészültek és nagy hatékonysággal, differenciált módszerekkel képesek a gyermekeket is éretté tenni az iskolai életben rájuk váró feladatok megoldására - teszik hozzá.

Nem megoldás

A nulladik évfolyam a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület szerint csak meghosszabbítja a különböző fejlettségű gyermekek iskolai jelenlétét, és nem megoldja az egyéni fejlődési irányban és ütemben történő haladást.

"Nem tudjuk, hogy valódi szakmai tartalommal töltődne-e meg az iskola előkészítő, mert az iskola előkészítő funkciót a hazai óvodapedagógia ma is betölti, vagy csupán megint egy, az iskola valódi reformját elkerülendő, számára könnyítő szintet emelünk be a struktúrába. Bízunk abban, hogy ez ilyen formában nem jelenítődhet meg a magyar köznevelési rendszerben, mert ez alapjaiban ingatja meg az óvodapedagógia eredményeit, erényeit, a hazai óvodapedagógus képzés szakmai törekvéseit" - írják.

Hatalmas változás jön, kilencéves lesz az általános iskola. De nem mindenkinek

Mégiscsak lehet „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, legalábbis az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének. Amely nem lenne kötelező, a végső döntést a szülők hoznák meg. „Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.