Kutya sem akar "nemzeti pedagógus" lenni

A napokban választják azokat a tanárokat, akik a következő években alapvetően határozzák meg társaik életét.

  • Eduline
MTI / Marjai János

A napokban választják azokat a tanárokat, akik a következő években alapvetően határozzák meg társaik életét. A Nemzeti Pedagógus Kar ugyan tavaly óta létezik, azonban csak most szavaznak a vezetőiről. A tanárokat nem mozgatja meg a választás, a 151 ezerből mindössze 384-en jelöltették magukat, pedig a tét nem kicsi: a kar vezetése lesz a kormány hivatalos tárgyalópartnere, és ők dolgozzák ki a tanárok számára kötelező etikai kódexet. A szakszervezetek könnyen kijátszhatták volna a rendszert, de inkább bojkottálják a választást, a kar jelenlegi vezetője szerint viszont a tanárok végre megfelelő képviselethez jutnak - írja az Origo.

A Nemzeti Pedagógus Kart tavaly ősszel hozta létre a kormány, és előírta, hogy ennek minden állami, tehát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által foglalkoztatott tanár automatikusan a tagja lesz. A nagyjából 150 ezer pedagógus tehát nem választhatott: mindenkinek kötelező volt belépni a karba.

A kar vezetése hosszas előkészítés után az idén június 14-én alakul meg, és éppen ezekben napokban zajlik a jelöltállítás. A pedagógusok április 20-ig jelezhették a kar honlapján, hogy jelöltetni kívánják magukat az úgynevezett országos küldöttgyűlésbe, amely majd megválasztja a vezetőket. Az érdeklődés távolról sem nevezhető felfokozottnak: a 151 ezer tanárból mindössze 384-en regisztráltak jelöltként.

Csak közülük választhatják ki a tanárok májusban, hogy ki legyen az a szerencsés 125, aki a következő években a tanárokat képviseli minden fórumon, illetve jóváhagyja a pedagógusok életét alapvetően meghatározó etikai kódexet. Arról nincs nyilvántartás egyelőre, hogy hány iskolaigazgató és -helyettes van a jelöltek között, de nem zárja ki semmilyen szabály a jelentkezésüket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.