ételcímek:
1. Mi a művelődéstörténet, helye és szerepe a tudományok között
Neveléstörténet tárgyának, feladatának, céljainak ismertetése2. A neveléstörténeti kutatások kialakulásának ismertetése. A neveléstörténeti kutatások megtervezése. A forráskritika.3. A neveléstörténet egységeinek ismertetése4. Nevelés a természeti népek körében5. Gyermekszemlélet és oktatásügy az ókori Keleten (Mezopotámia, Egyiptom)6. Valamely Európán kívüli ország ókori és középkori nevelésügye7. Szokratész, Platón, Arisztotelész nézetei a nevelésről8. A görög nevelés (Kr. e. XIII-IV. sz.) eszményei az ókorban – Athén és Spárta9. Az ókori Rómában folyó nevelés ismertetése – Ciceró és Quintiliánus (Kr. e. VIII- Kr. u. V. sz.)10. Az egyházi nevelés kialakulása és elterjedése Európában és Magyarországon. Az egyetemek elterjedése a középkorban.11. A lovagi kultúra és a lovagi nevelés Európában és Magyarországon12. A reneszánszkori nevelésügy és gxermekszemlélet alakulása (XIV-XVI. sz.)13. Reformáció korának nevelés és oktatásügye. A protestáns iskolák kialakulása hazánkban és Erdélyben14. Az ellenreformáció hatása a nevelésügyre15. A Ratio Educationisok hatásai a magyar nevelésre és oktatásra16. Az intézményes nevelés elterjedése17. A reformpedagógiák kialakulása és elterjedése a világon18. A reformpedagógiák hatása a magyar oktatásra és nevelésre19. A XX. század eleji magyar oktatás és nevelés. Iskola termetők. 20. A szovjet pedagógia a XX. század elején21. A magyar oktatásügy 1948 utánrészlet:Úri ifjak nevelése a palotában
A fáraók gyermekeit a magánnevelõk gyakran az elõkelõk gyermekeivel együtt oktatták. Így szoros és bensõséges kapcsolat alakulhatott ki a trón várományosa és a leendõ legbefolyásosabb alattvalók között. Ez késõbb biztosította az uralkodó iránti lojalitást és hûséget. Bizonyos esetekben a hercegnõk és az elõkelõ családok leánygyermekei is részesülhettek ilyen udvari nevelésben. A fiúkat itt elsõsorban testi nevelésben részesítették: lovagolni , kocsit hajtani, nyilazni tanították õket. Az írnokképzésAkárcsak Mezopotámiában, az ókori Egyiptom államapparátusának mûködtetésében is kiemelkedõ szerep jutott a különféle rendû és rangú írnokoknak. Rendívül szerteágazó, aprólékos adminisztrációt kellett vezetniük. A királysírok építésekor õk ellenõrizték a munkáslétszámot, õk vették át naponta a szerszámokat, és a munkások járandóságát is nekik kellett kifizetniük. Magánjellegû feladatokat is vállaltak: leveleket írtak az írástudatlan munkások megbízásából, irodalmi mûveket másoltak, és a kézmûvesek is az õ útmutatásaik alapján készítették a királysírok feliratait. letöltés