Művelődéstörténet a történelmi korokban és napjainkban - itt készült: PTE - terjedelem: 95 oldal
ételcímek:
1. Mi a művelődéstörténet, helye és szerepe a tudományok között
Neveléstörténet tárgyának, feladatának, céljainak ismertetése2. A neveléstörténeti kutatások kialakulásának ismertetése. A neveléstörténeti kutatások megtervezése. A forráskritika.3. A neveléstörténet egységeinek ismertetése4. Nevelés a természeti népek körében5. Gyermekszemlélet és oktatásügy az ókori Keleten (Mezopotámia, Egyiptom)6. Valamely Európán kívüli ország ókori és középkori nevelésügye7. Szokratész, Platón, Arisztotelész nézetei a nevelésről8. A görög nevelés (Kr. e. XIII-IV. sz.) eszményei az ókorban – Athén és Spárta9. Az ókori Rómában folyó nevelés ismertetése – Ciceró és Quintiliánus (Kr. e. VIII- Kr. u. V. sz.)10. Az egyházi nevelés kialakulása és elterjedése Európában és Magyarországon. Az egyetemek elterjedése a középkorban.11. A lovagi kultúra és a lovagi nevelés Európában és Magyarországon12. A reneszánszkori nevelésügy és gxermekszemlélet alakulása (XIV-XVI. sz.)13. Reformáció korának nevelés és oktatásügye. A protestáns iskolák kialakulása hazánkban és Erdélyben14. Az ellenreformáció hatása a nevelésügyre15. A Ratio Educationisok hatásai a magyar nevelésre és oktatásra16. Az intézményes nevelés elterjedése17. A reformpedagógiák kialakulása és elterjedése a világon18. A reformpedagógiák hatása a magyar oktatásra és nevelésre19. A XX. század eleji magyar oktatás és nevelés. Iskola termetők. 20. A szovjet pedagógia a XX. század elején21. A magyar oktatásügy 1948 utánrészlet:Úri ifjak nevelése a palotában
A fáraók gyermekeit a magánnevelõk gyakran az elõkelõk gyermekeivel együtt oktatták. Így szoros és bensõséges kapcsolat alakulhatott ki a trón várományosa és a leendõ legbefolyásosabb alattvalók között. Ez késõbb biztosította az uralkodó iránti lojalitást és hûséget. Bizonyos esetekben a hercegnõk és az elõkelõ családok leánygyermekei is részesülhettek ilyen udvari nevelésben. A fiúkat itt elsõsorban testi nevelésben részesítették: lovagolni , kocsit hajtani, nyilazni tanították õket. Az írnokképzésAkárcsak Mezopotámiában, az ókori Egyiptom államapparátusának mûködtetésében is kiemelkedõ szerep jutott a különféle rendû és rangú írnokoknak. Rendívül szerteágazó, aprólékos adminisztrációt kellett vezetniük. A királysírok építésekor õk ellenõrizték a munkáslétszámot, õk vették át naponta a szerszámokat, és a munkások járandóságát is nekik kellett kifizetniük. Magánjellegû feladatokat is vállaltak: leveleket írtak az írástudatlan munkások megbízásából, irodalmi mûveket másoltak, és a kézmûvesek is az õ útmutatásaik alapján készítették a királysírok feliratait. letöltésA nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
