A lap azt írja, a dokumentum a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült módosításáról ad tájékoztatást. A törvény értelmében 2018. szeptember 1-jétől (felmenő rendszerben) megszűnik a BTMN-es tanulók esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés és a szöveges értékelés lehetősége.
A törvény mostani szövege szerint az igazgató a szakértői bizottság véleménye alapján adhat felmentést a tanulónak a minősítés alól, a módosítás szerint azonban a "tanuló" helyére a "sajátos nevelési igényű tanuló" kerül, tehát csak az SNI-s gyerekek részesülhetnek az engedményben. Azok a BTMN-es tanulók, akik 2018. augusztus 31-ig megkapják a besorolást, középfokú iskolai tanulmányaik végéig élhetnek vele, de szeptembertől új mentesítés már nem adható.
A tájékoztató értelmében a jövőben fogyatékosnak minősülhetnek azok az SNI-s gyerekek is, akik például diszlexiával vagy más "diszes" zavarral küszködnek, de azok is, akik 2018. szeptembere előtt BTMN-es besorolást is kaphattak volna.
A Népszavának nyilatkozaott Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, aki szerint a szövegből kiolvasható a BTMN kategória megszüntetésének terve, hiszen annak egyetlen funkciója, vagyis az oda sorolt gyerekek felmentése, megszűnik. Hozzátette: a BTMN kivezetése szakmailag támogatható lenne, ám nem úgy, ahogy most történik - ha ugyanis a BTMN megszűnik, akkor a gyerekek visszakerülnek az SNI - vagyis sokak által "fogyatékosnak" kikiáltott kategóriába. Ettől a szülők félnek, mert a között kell választaniuk, hogy a gyermekük szenved és bukdácsol, vagy fogyatékosnak minősítik.
Kedvezmények nélkül a 2020-tól kötelező nyelvvizsga majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatás felvételin a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok számára. Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak az juthat be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből, és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja.
