Még mindig a gimnáziumi helyekért folyik a legnagyobb verseny, de a felvételizők csaknem háromnegyedét az általa elsőként megjelölt helyre veszik fel. Itt vannak az idei középiskolai felvételi statisztikái.
Csaknem mindenkit, pontosabban a diákok 95 százalékát felvették az általános felvételi eljárásban, a végzős általános iskolások közül pedig mindössze kétezren vettek részt a pótfelvételin - derül ki a múlt héten nyilvánosságra hozott felvételi statisztikából. A gimnáziumok többségébe a tanulmányi eredmények, az írásbeli és a szóbeli vizsga alapján lehetett bekerülni, míg a szakközépiskolák háromnegyedébe, illetve az összes szakiskolába elegendő volt a jó általános iskolai eredmény.
A nyolc- és hatosztályos gimnáziumok központi felvételijén évről évre egyre több diák vesz részt, nyolcosztályosba az idén 5342-en, hatosztályosba 6710-en - ez körülbelül 64, illetve 39 százalékkal magasabb a tíz évvel ezelőtti értéknél. Ugyanakkor a férőhelyek száma évek óta nagyjából változatlan, sőt a hatosztályos gimnáziumok esetében tizenöt éves távlatban még csökkent is. Az idén a nyolcosztályosba jelentkezők 43 százaléka, 2399 fő egyáltalán nem került be a gimnáziumba, a hatosztályosba felvételizőknek pedig 36 százaléka, 2503 fő mondhat le egyelőre a középiskoláról.
Ezzel szemben a 9. évfolyamra jelentkezők száma 2006 óta csökken, és ez a tendencia az idén tört meg először, de az összes felvételiző száma így sem éri el a két évvel ezelőtti értéket: 2015-ben 83 322-en készültek négy- vagy ötosztályos középiskolába, pedig kilenc évvel ezelőtt még 110 ezer diákot érintett a középiskolai felvételi.
A végzős diákok többsége elsőként szakközépiskolába vagy gimnáziumba szeretett volna továbbtanulni (38,6, illetve 38 százalék), viszont csak 34,6 százalék került be gimnáziumba, 40,5 százalék szerzett szakközépiskolai helyet, és 24,9 százalék folytathatja szakiskolában a tanulmányait. Ez azt jelenti, hogy a felvételiző diákok 73 százalékát vették fel az általuk elsőként megjelölt helyre, 19 százalékukat pedig a második vagy a harmadik helyre. Körülbelül háromezer diák sorsáról májusban döntöttek a pótfelvételin, a tanköteles korú diákokat mind felvették. Csaknem mindenkit felvettek a középiskolába.
Legtöbb üres férőhely a szakiskolákban és a szakközépiskolákban maradt, előbbiben a helyek 40 százalékát, szakközépiskolákban kevesebb mint kétharmadát töltötték fel. Arányaiban a közszolgálati, az oktatási és a közgazdasági szakmacsoportos szakközépiskolák helyeit volt a legkönnyebb feltölteni, míg a könnyűipari, a nyomdaipari és az élelmiszeripari szakmákban maradt a legtöbb üres hely. Szakiskolákban a vendéglátás-turisztika, a kereskedelem-marketing, a gépészet, illetve a közlekedés szakmacsoportokban sikerült az országos átlag feletti értékben betölteni a helyeket, környezetvédelemmel és vízgazdálkodással, vegyiparral, egészségüggyel, valamint művészettel, közművelődéssel és kommunikációval kapcsolatos szakmáknál a férőhelyek alig öt, tíz, illetve húsz százalékát sikerült feltölteni.
Három éves szakiskolai szakképzésre országszerte több mint kétezer szakácsot, körülbelül ezerhétszáz eladót, ezerötszáz cukrászt és majdnem ugyanennyi pincért vettek fel - ezek voltak a legnépszerűbb szakmák. Szakközépiskolába készül a legtöbb diák.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
