„Két éve egy ideig töltöttük, majd felháborodtunk és félbehagytuk. Kicsit túlmentek a kérdések a szociális érdeklődésen”, „Mi köze bárkinek is ahhoz, hogy hány autónk, laptopunk, telefonunk van, hogy milyen környéken élünk és milyen az anyagi helyzetünk?”, „Most töltötték ki a húgom gyerekei, és benne volt mobil, autó, lakás, minden, amire a kormány kíváncsi lehet. És rajta a tanuló azonosító száma. Ez nem névtelen” – tömegével érkeztek ilyen kommentek Balatoni József, vagyis Jocó bácsi kompetenciamérésről szóló csütörtöki Facebook-posztjához. A történelemtanár – akit a Facebookon több mint 35 ezren követnek – arról írt, hogyan lehetne megértetni a diákokkal, miért fontos a kompetenciamérés az iskoláknak, a szülőknél azonban nem a matematikai vagy a szövegértési feladatsor verte ki a biztosítékot, hanem az úgynevezett „tanulói kérdőív”.
Összesen 267 449 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta szerdán a 2018-as kompetenciamérést – valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók. Kétszer 45 perc alatt egy matematikai, ugyancsak kétszer 45 perc alatt egy szövegértési tesztet kellett megoldaniuk. Emellett szüleikkel együtt kitölthettek egy olyan kérdőívet, amely a család szociális helyzetéről, a szülők munkaerőpiaci helyzetéről, lakhatási körülményeikről tartalmaz kérdéseket – a tanulói kérdőív kitöltése nem kötelező, de a legtöbb iskolában arra kérik a diákokat, hogy válaszoljanak a kérdésekre.
"A múzeum 10:00-kor nyit és 20:00-kor zár. Emma 16:40-kor érkezik a múzeumhoz. Érdemes-e sorba állnia, ha legalább 2,5 órát szeretne bent tölteni?" - többek között ilyen kérdéseket kellett megválaszolnia több mint 267 ezer diáknak a szerdai kompetenciamérésen. Összesen 267 449 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2018-as kompetenciamérést - valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók.
Tényleg kiderül a kérdőívből, mennyit keresnek a szülők?
Nem, a szülők bevételeire ugyanis nem kérdeznek rá a kérdőív összeállítói, sokkal inkább a család általános szociális helyzetéről próbálnak képet kapni. Például arról, mi az édesanya és az édesapa legmagasabb iskolai végzettsége, van-e olyan fiatal a családban, aki nem fejezte be a középiskolát, van-e a szülőknek rendszeres munkája, ha pedig nincs, mikor dolgoztak utoljára rendszeresen. Jár-e a gyerek különórákra, milyen gyakran segítenek a családtagok a házi feladat megírásában, megbeszélik-e az iskolában történteket?
Az ugyanakkor tény, hogy – amint a szociális kérdőívre panaszkodó szülők is leírták a Facebookon – a diákok lakhatási körülményeiről több részletet el kellett árulni. Például válaszolni kellett arra a kérdésre, hogy hány szobás lakásban élnek, hányan laknak egy lakásban, hány mobiltelefon, számítógép, autó (és fürdőszoba) van a családban, hány könyv van a polcokon és van-e a diáknak saját íróasztala. Egy kérdés arról szól, az elmúlt négy évben voltak-e családi nyaraláson, vagy a diák volt-e valamilyen táborban. Azt is át kellett gondolniuk, összességében milyen anyagi helyzetben vannak, milyen szociális helyzetű családok élnek a szomszédságukban, és hozzájuk képest jobban vagy rosszabbul élnek.
null
De vajon tényleg anonim a kérdőív? Ez az, ami a legtöbb – olykor-olykor NAV-vizsgálatot vizionáló – szülőt aggasztja a kommentek alapján. A tanulói kérdőívre ugyanis valóban nem kell ráírni a nevet, csupán egy karaktersor áll rajta, de ezt az oktatási intézmény könnyen össze tudja párosítani a diákkal. Ám ha az iskola betartja a szabályokat, egy tanár sem nézheti meg a válaszokat: az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a szociális kérdésekre adott válaszokat a szülők és a diákok hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg az iskola, erre a hivatal külön levélben utasítja az iskolákat. A szülők lezárt borítékban is visszaküldhetik az iskolának a kérdőívet, amelyet az iskola lezárt állapotban köteles továbbítani.
De mire jó ez az egész?
Egy biztos: nem a szülők zsebében akarnak turkálni. Számtalan felmérés, így a sokat emlegetett PISA-kutatások is rámutattak arra, hogy Magyarországon nagyon erős az összefüggés a diákok társadalmi státusza és iskolai teljesítménye között, olyannyira, hogy egy tanuló családi háttere alapján viszonylag kicsi hibaszázalékkal meg lehet jósolni, eljut-e az érettségiig, szerez-e szakmát vagy éppen diplomát.
Azokban az általános és középiskolákban, ahol sokféle tanulmányi teljesítményű, sokféle családi hátterű diák tanul, a tantestület munkáját a tehetséges és jobb anyagi hátterű diákok fejlesztése mellett elsősorban azzal lehet mérni, hogy hová juttatják el a korábban gyenge eredményeket szerző vagy hátrányos helyzetű tanulókat – jobb eredményeket érnek-e a tanítványaikkal, mint az a korábbi eredmények és a szociális háttér alapján várható lenne, ezzel hozzásegítik-e őket a társadalmi mobilitáshoz.
Ha a diákok – amellett, hogy megoldják a matematikai és szövegértési tesztet – kitöltik a szociokulturális hátterükre vonatkozó kérdőívet is, a szakemberek vizsgálhatják a családi helyzet és a kompetenciamérésen szerzett pontszám közötti összefüggéseket. Többek között ezekből az adatokból lehet megtudni, melyek azok általános és középiskolák, amelyeknek a pedagógusai a legeredményesebben fejlesztik a rossz szociális helyzetben élő diákok képességeit, ezzel pedig esélyt adnak nekik a továbbtanulásra.
A kiemelkedően teljesítő általános iskolák listáját korábban már közöltük, ezt itt nézhetitek meg:
A hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola - állami és egyházi iskola, valamint egyetemi gyakorlóiskola is szerepel a kiemelkedő teljesítményű iskolák listáján.
A középiskolai listát pedig itt találjátok:
A budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium, a makói József Attila Gimnázium, a mátészalkai Budai Nagy Antal Szakgimnázium, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium - többek között ezek a középiskolák szerepelnek azon a listán, amelyet az Oktatási Hivatal állított össze a kiemelkedő pedagógiai teljesítményű intézményekről.
