Megszűnhet két szegedi iskola félévkor

Megszűnhet a Rogers Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola félévkor. A Csongrád megyei kormányhivatal megkezdte a tanköteles korú diákok további oktatását végző intézmények felmérést – közölte a kormányhivatal kommunikációs vezetője szerdán.

  • MTI
MTI / Czeglédi Zsolt

Varga Márta közölte, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány még nem hozott végleges döntést a fenntartásában működő két középiskola megszüntetéséről, amelyet azzal indokolnak, hogy az intézmények állami támogatását tavaly októberben felfüggesztették. A két megszűnő intézményben Csongrád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében több mint ezeregyszáz diák tanul, mintegy kétharmaduk felnőttképzésen vesz részt, a tanköteles korúak száma pedig száz.

A kormányhivatal felméri, hogy a tanköteles diákok számára mely intézmények jelölhetők ki. A kijelölt iskolák nem tagadhatják meg a hozzájuk jelentkezők felvételét, de a szülők és a tanulók dönthetnek arról, hogy a kijelölt iskolákban folytatják-e a tanulmányokat vagy - a szabad iskolaválasztás jogával élve - más intézménybe jelentkeznek át – tudatta a szakember, hozzátéve: erre tanév közben is van lehetőség.

A tanköteles diákok előreláthatólag a Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskolában folytathatják az évet, de új osztályok indításához az állami intézményfenntartó központ engedélyére van szükség – mondta Varga Márta.

A szakképzésben résztvevő diákok számára igyekeznek megtalálni a megfelelő intézményeket. Azoknak, akiknek a tanult szakmáját nem oktatják a megye állami intézményeiben, segítenek fölvenni a kapcsolatot a megfelelő képzési profilú, más fenntartásban működő megyei középiskolákkal – közölte a kommunikációs vezető.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.