A nemzetközi tanulói teljesítménymérést 2001 óta ötévente szervezi az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Assessment - Nemzetközi Oktatási Eredményvizsgálati Szövetség) a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességeinek és az azzal összefüggő háttértényezőknek a vizsgálatára.
A legutóbbi, 2016-os mérésben 50 ország közel 320 000 tanulója, Magyarországon 149 véletlen mintavétellel kiválasztott iskola 209 osztályának 4623 tanulója vett részt.
A 2001-ben kialakított 500 pontos PIRLS-skálaátlaghoz viszonyítva 2001-ben 543, 2006-ban 551, 2011-ben pedig 539 pont lett a magyar tanulók átlageredménye.
A PIRLS-vizsgálatot a világon mindenütt az adott ország nemzeti központja szervezi. A PIRLS az országos kompetenciamérés, a PISA és a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study - Irányzatok a Matematika és a Természettudományok Oktatásában) mellett az egyik legjelentősebb oktatási mérés - áll a minisztérium közleményében.
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.
