Bezárják a gettóiskolát, de eddig semmilyen segítséget nem kaptak a diákok és a tanárok

Kaposváron épp most próbálnak meg felszámolni egy gettóiskolát, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte őket erre. Húsz elsőst szórtak szét a város több iskolájába, de egyelőre sem a gyerekek, sem a szüleik, sem a befogadó intézmények nem kaptak komolyabb segítséget az átálláshoz. Nincs még ingyenes buszbérlet, és az őket segítő szakember sem állt még munkába - írja az Abcúg.

  • Eduline
pixabay

Az Abcúg emlékeztet arra, hosszú évek óta működik Kaposváron egy általános iskola, ahol a roma tanulókat jogellenesen elkülönítik, és hátrányosan megkülönböztetik. Olyan oktatást kapnak, ami magas bukási arányhoz vezet, de más iskolákhoz képest sokkal gyakoribb a kiesés és a hiányzás is. Az országos kompetenciaméréseken elért eredmény és a továbbtanulók aránya alacsonyabb, mint a többi iskolában. Az idejáró gyerekek nagy része a közeli szegregált telepen él.

A fenti okok miatt indított pert már tíz éve az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az iskola akkori fenntartója ellen, de az ügyben csak idén októberben mondta ki a végső szót a Kúria. A szegregációt meg kell szüntetni az intézmény bezárásával, a gyerekek áthelyezésével a város más iskoláiba, és végre kell hajtani egy úgynevezett deszegregációs tervet is.

Az iskolát nem egyik napról a másikra csukják be: idén szeptembertől már nem indítottak első osztályt, így felmenő rendszerben, fokozatosan szűnik majd meg az intézmény. A tapasztalat azonban az, hogy az ilyen iskolák 1-2 éven belül maguktól is szétesnek, mert a szülők nem várják meg a bezárást, maguktól átviszik a gyereküket máshova.

Az idei tanévtől húsz elsős gyerek kezdte meg az iskolát a város más intézményeiben. Volt olyan iskola, ahová nyolc diák került, de a többségbe csak egyen-ketten. A telepen élő családok joggal tartanak tőle, hogy a városi iskolába járás pluszköltségekkel is jár majd, bérletet kell venni, osztálypénzt fizetni. A gyerekek egyelőre nem buszoznak ingyen Kaposváron, a tankerület keresi a megoldást arra, hogy anyagi segítséget kapjanak azok a családok, akiknek nehézséget okozott az iskolaváltás. A szegregáló iskola két tanítónőjét átvették az új iskolák, és az is tervben van, hogy felvesznek egy pedagógiai asszisztenst, akinek elsősorban a személyes segítés lesz a feladata, tanórán és tanórán kívül is. A teljes cikket az Abcúgon olvashatjátok el.

Történelmi döntés: nem lehet tovább szegregálni a roma gyerekeket Kaposváron

A Kúria ítélete elrendelte az oktatási szegregáció felszámolását egy kaposvári általános iskolában. Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közleményében azt írja, a kaposvári iskolai szegregációs ügyet az2013-ban indították el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.