Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Kaposváron épp most próbálnak meg felszámolni egy gettóiskolát, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte őket erre. Húsz elsőst szórtak szét a város több iskolájába, de egyelőre sem a gyerekek, sem a szüleik, sem a befogadó intézmények nem kaptak komolyabb segítséget az átálláshoz. Nincs még ingyenes buszbérlet, és az őket segítő szakember sem állt még munkába - írja az Abcúg.

Az Abcúg emlékeztet arra, hosszú évek óta működik Kaposváron egy általános iskola, ahol a roma tanulókat jogellenesen elkülönítik, és hátrányosan megkülönböztetik. Olyan oktatást kapnak, ami magas bukási arányhoz vezet, de más iskolákhoz képest sokkal gyakoribb a kiesés és a hiányzás is. Az országos kompetenciaméréseken elért eredmény és a továbbtanulók aránya alacsonyabb, mint a többi iskolában. Az idejáró gyerekek nagy része a közeli szegregált telepen él.
A fenti okok miatt indított pert már tíz éve az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az iskola akkori fenntartója ellen, de az ügyben csak idén októberben mondta ki a végső szót a Kúria. A szegregációt meg kell szüntetni az intézmény bezárásával, a gyerekek áthelyezésével a város más iskoláiba, és végre kell hajtani egy úgynevezett deszegregációs tervet is.
Az iskolát nem egyik napról a másikra csukják be: idén szeptembertől már nem indítottak első osztályt, így felmenő rendszerben, fokozatosan szűnik majd meg az intézmény. A tapasztalat azonban az, hogy az ilyen iskolák 1-2 éven belül maguktól is szétesnek, mert a szülők nem várják meg a bezárást, maguktól átviszik a gyereküket máshova.
Az idei tanévtől húsz elsős gyerek kezdte meg az iskolát a város más intézményeiben. Volt olyan iskola, ahová nyolc diák került, de a többségbe csak egyen-ketten. A telepen élő családok joggal tartanak tőle, hogy a városi iskolába járás pluszköltségekkel is jár majd, bérletet kell venni, osztálypénzt fizetni. A gyerekek egyelőre nem buszoznak ingyen Kaposváron, a tankerület keresi a megoldást arra, hogy anyagi segítséget kapjanak azok a családok, akiknek nehézséget okozott az iskolaváltás. A szegregáló iskola két tanítónőjét átvették az új iskolák, és az is tervben van, hogy felvesznek egy pedagógiai asszisztenst, akinek elsősorban a személyes segítés lesz a feladata, tanórán és tanórán kívül is. A teljes cikket az Abcúgon olvashatjátok el.
Történelmi döntés: nem lehet tovább szegregálni a roma gyerekeket Kaposváron
A Kúria ítélete elrendelte az oktatási szegregáció felszámolását egy kaposvári általános iskolában. Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közleményében azt írja, a kaposvári iskolai szegregációs ügyet az2013-ban indították el.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).