Botrányos igazgatóválasztások: Balog szerint nem érdemelnek többet a pályázók?

Úgy tűnik, nem tartja problémásnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy semmilyen indoklást nem kapnak az iskolák vezetésére pályázó, de elutasított igazgatójelöltek. Be kell érniük egy egyszerű "nemmel".

  • Eduline
Shutterstock

Nyáron több településen botrányt okozott, hogy indoklás nélkül utasították el a közösség által támogatott igazgatójelölteket.

A Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke is azt nyilatkozta: jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is.

Kiverték a biztosítékot a botrányos igazgatóválasztások, változást akar az NPK

Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet" kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál - mondta az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke a Magyar Nemzetnek.

Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert hétfői sajtótájékoztatóján arról kérdezték: kíván-e a mostani gyakorlaton változtatni az Emmi, és indoklást adni a jövőben? A miniszter először arról beszélt: minden kinevezésnél betartották a törvényes rendet, ahol a helyi vezetők indokoltnak ítélik, ott megtehetik, hogy konkrét indoklást adnak. Ám elismerte, hogy erre valóban nincsen törvényi kötelezettsége jelenleg az oktatási rendszernek.

A Magyar Nemzet újabb kérdésére, hogy terveznek-e ezen változtatni, Balog mindössze annyit válaszolt: ahol szükséges, ott lehet indokolni a továbbiakban is, „én ezt a helyi vezetők bölcsességére bíznám”.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.