A hét hírei: a felsőoktatás átszabásától Hoffmann Rózsa bánatpénzéig

Megvan, ki lesz az új felsőoktatási államtitkár, és az is, milyen változásokra kell szeptembertől számítani a felsőoktatásban. A rektorok tartanak a kancellári rendszer bevezetésétől, Hoffmann Rózsa pedig többmilliós bánatpénzzel távozik posztjáról. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline
Stiller Ákos

A BME-ről érkezik az új felsőoktatási államtitkár

Palkovics László professzort, a BME tanszékvezetőjét kérte fel felsőoktatási államtitkárnak az emberi erőforrások minisztere. A leendő államtitkár volt a kétezres évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, ebben a bizottságban kapcsolódott össze a gazdaságpolitika és a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és a felsőoktatás; emellett ő Magyarország egyik legfiatalabb akadémikusa. Bővebb infókat az új államtitkárról innen szerezhettek.

Beindul a felsőoktatás átszabása: jönnek a kancellárok, önálló lesz a Testnevelési Egyetem

A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, a változtatással pedig lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben, a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül, a Testnevelési Egyetem pedig leválik a Semmelweisről. A legfontosabb változásokról innen és innen olvashattok.

Kormányzati támogatás nélkül csődbe mehet a Testnevelési Egyetem?

Jelentős kormányzati támogatás nélkül csődbe megy a Semmelweis Egyetemből kiváló Testnevelési Egyetem, a sportért felelős államtitkárság asztalára ugyanakkor már letettek egy tizenhétmilliárd forintos fejlesztési koncepciót, amiről egyeztetés zajlik - erről Rodák Zsolt, a jelenleg még karként működő intézmény dékánja beszélt. Erről szóló cikkünket itt olvashatjátok.

Az új államtitkár a duális képzést támogatja

Gyökeresen átalakítaná a felsőoktatást az új államtitkár, szerinte ugyanis az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat vezettek be, melyekre nem volt piaci igény. Palkovics László a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a piaci igényeket alul- és felülteljesítő felsőoktatás helyett - ahol lehet és ahol hasznos - a duális képzést támogatja. A teljes cikket itt olvashatjátok.

A rektorok tartanak a kancellári rendszertől

Kockázatosnak tartja a kettős vezetést a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége, amely szerint csak alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszerrel működhet a kancellári rendszer, és elengedhetetlen lenne a szabályozás kiegészítése is. Arról, pontosan milyen javaslatokat tettek a kormánynak ezügyben, innen olvashattok.

Az idén lesz Pont Ott Parti

stiller

Úgy tűnik, július 24-én együtt várhatják a ponthatárokat a felvételizők - tavaly költségvetési megszorítások miatt elmaradt a Pont Ott Parti, az idén azonban megtartják."A szervezés jelenleg folyamatban van, a pontos helyszínről és a programokról az egyeztetések lezárultával tudunk további tájékoztatást adni" - írta az eduline kérdésére az Educatio Nonprofit Kft. Erről szóló cikkünket itt találjátok.

Többmilliós bánatpénzt kap Hoffmann Rózsa

Nem távozik posztjáról üres kézzel Hoffmann Rózsa, a volt köznevelési államtitkár a Blikk információi szerint hathavi juttatást kaphat. A távozó államtitkárok zsebében ráadásul a végkielégítéseket terhelő különadó adókulcsának csökkentése miatt egymillió forinttal több marad. Erről bővebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.