Újabb terv: tízévesnél fiatalabb diákokat is kollégiumba lehetne küldeni

Az egyházi fenntartású iskolákban - bizonyos feltételek mellett - az etika tantárgyat hittan válthatná ki és lehetővé...

  • MTI
Túry Gergely

Az egyházi fenntartású iskolákban - bizonyos feltételek mellett - az etika tantárgyat hittan válthatná ki és lehetővé válna a köznevelésben 10 éves kor alatt is a kollégiumi felvétel - egyebek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény Michl József kereszténydemokrata képviselő által kezdeményezett módosítása.

Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett javaslat szerint az egyházaktól érkezett kérés alapján indokolt lehetővé tenni: bizonyos feltételek mellett az egyházi fenntartású iskolákban az etika tantárgyat a hittannal válthassák ki.

A módosítás a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamára is kiterjesztené az erkölcstan oktatással kapcsolatos szabályok alkalmazását, lehetővé téve, hogy ezen intézményeknek az általános iskola felső tagozatának megfelelő évfolyamain is választható legyen az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra.

Ezen kívül következetesen szétválasztanák az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatást, valamint a szülő, a tanuló által szabadon választott hitoktatás fogalmát, szabályait. Egyértelművé tennék, hogy azon nevelési-oktatási intézményekben, illetve évfolyamokon, ahol az erkölcstan nem váltható ki hit- és erkölcstanoktatással vagy az utóbbi nem szervezhető meg, ott is biztosítani kell a fakultatív hitoktatás lehetőségét.

Az indítvány szerint a jövőben az oktatásért felelős miniszter döntene az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról. A fenntartó határozna - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról.

A törvényből törölnék az átszervezésekre vonatkozó július végi határidőt. Mint írták, az engedélyeztetési és nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatása gyakran két, esetleg három hónapot is igénybe vesz, ezáltal a július végéig meghozott intézményátszervezésre vonatkozó fenntartói döntések alapján a nyilvántartásba vétel és az engedélyeztetési eljárás nem fejezhető be a szeptemberi tanévkezdésig.

A javaslat rögzíti, hogy a szakképző iskola a szakmai programmal, szakképzési programelemekkel kapcsolatos felülvizsgálatot május 15-ig végzi el, a módosítást azzal indokolták, hogy a szakképzési kerettantervek még nem készültek el.

Egyértelműsítenék továbbá a két tanítási nyelvű oktatásban az alkalmazási feltételeket, illetve a nemzetiségi nyelvoktatásban lehetővé tennék az idegennyelv-tanár, valamint az idegen nyelv oktatásában a nemzetiségi nyelvtanár alkalmazását is.

A javaslat szerint ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba.

Az indítvány emellett Köznevelés Információs Rendszerében nyilvántartott adatok körét is bővíti az alkalmazotti nyilvántartás esetében a nemre és az állampolgárságra vonatkozó adatokkal. Az indoklás szerint a nemzetközi és hazai statisztikai adatszolgáltatás részét képezi a személyekkel (gyermek, tanuló, pedagógus, óraadó) kapcsolatosan az is, hogy milyen arányt képviselnek az egyes kimutatásokban a nők.

Kérelemre megszűnne továbbá annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.