Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Túry Gergely
Az egyházi fenntartású iskolákban - bizonyos feltételek mellett - az etika tantárgyat hittan válthatná ki és lehetővé válna a köznevelésben 10 éves kor alatt is a kollégiumi felvétel - egyebek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény Michl József kereszténydemokrata képviselő által kezdeményezett módosítása.
Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett javaslat szerint az egyházaktól érkezett kérés alapján indokolt lehetővé tenni: bizonyos feltételek mellett az egyházi fenntartású iskolákban az etika tantárgyat a hittannal válthassák ki.
A módosítás a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamára is kiterjesztené az erkölcstan oktatással kapcsolatos szabályok alkalmazását, lehetővé téve, hogy ezen intézményeknek az általános iskola felső tagozatának megfelelő évfolyamain is választható legyen az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra.
Ezen kívül következetesen szétválasztanák az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatást, valamint a szülő, a tanuló által szabadon választott hitoktatás fogalmát, szabályait. Egyértelművé tennék, hogy azon nevelési-oktatási intézményekben, illetve évfolyamokon, ahol az erkölcstan nem váltható ki hit- és erkölcstanoktatással vagy az utóbbi nem szervezhető meg, ott is biztosítani kell a fakultatív hitoktatás lehetőségét.
Az indítvány szerint a jövőben az oktatásért felelős miniszter döntene az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról. A fenntartó határozna - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról.
A törvényből törölnék az átszervezésekre vonatkozó július végi határidőt. Mint írták, az engedélyeztetési és nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatása gyakran két, esetleg három hónapot is igénybe vesz, ezáltal a július végéig meghozott intézményátszervezésre vonatkozó fenntartói döntések alapján a nyilvántartásba vétel és az engedélyeztetési eljárás nem fejezhető be a szeptemberi tanévkezdésig.
A javaslat rögzíti, hogy a szakképző iskola a szakmai programmal, szakképzési programelemekkel kapcsolatos felülvizsgálatot május 15-ig végzi el, a módosítást azzal indokolták, hogy a szakképzési kerettantervek még nem készültek el.
Egyértelműsítenék továbbá a két tanítási nyelvű oktatásban az alkalmazási feltételeket, illetve a nemzetiségi nyelvoktatásban lehetővé tennék az idegennyelv-tanár, valamint az idegen nyelv oktatásában a nemzetiségi nyelvtanár alkalmazását is.
A javaslat szerint ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba.
Az indítvány emellett Köznevelés Információs Rendszerében nyilvántartott adatok körét is bővíti az alkalmazotti nyilvántartás esetében a nemre és az állampolgárságra vonatkozó adatokkal. Az indoklás szerint a nemzetközi és hazai statisztikai adatszolgáltatás részét képezi a személyekkel (gyermek, tanuló, pedagógus, óraadó) kapcsolatosan az is, hogy milyen arányt képviselnek az egyes kimutatásokban a nők.
Kérelemre megszűnne továbbá annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik.
