Újabb névadási harc robbant ki - ezúttal a nagyszalontai magyar iskolában

Kirekesztő, a "nacionálkommunista történelemhamisítás" jegyeit hordozó magatartásnak nevezi keddi számában a Krónika...

  • MTI

Kirekesztő, a "nacionálkommunista történelemhamisítás" jegyeit hordozó magatartásnak nevezi keddi számában a Krónika, hogy a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumot Daciára akarják keresztelni.

A nagyszalontai iskolaközpont. Újabb névadási vita
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A lap korábban egy tudósításában beszámolt arról, hogy a nagyszalontai Arany János Főgimnázium a szeptemberben kezdődött tanévtől kettévált, ennek nyomán egy román, illetve egy színmagyar iskola jött létre az eddig vegyes tannyelvűként működött tanintézet osztályaiból. Marosvásárhelyen szintén az egyik iskola névadásáról robbant ki vita - összefoglalónkat itt olvashatod el.

A hajdúvárosi magyarok közül sokaknak már az sem tetszett, hogy a több mint százéves épület a bukaresti oktatási minisztérium által jóváhagyott alkunak megfelelően a román iskoláé maradt, a város legnagyobb szülöttének nevét megtartó önálló magyar iskola pedig csak több különböző épületben kaphatott helyet.

Török László polgármester a Krónikának elmondta: a felosztást azért fogadta el a magyar iskola vezetősége, mert a magyar diákok eleve túl kevesen lettek volna ahhoz, hogy belakják a főgimnáziumot. Mindenesetre  a város magyarsága körében most az kelt felháborodást, hogy a színrománná vált tanintézet tanári kara eldöntötte: az oktatási intézményt Daciára kereszteli.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.