Újabb névadási harc robbant ki - ezúttal a nagyszalontai magyar iskolában

Kirekesztő, a "nacionálkommunista történelemhamisítás" jegyeit hordozó magatartásnak nevezi keddi számában a Krónika...

  • MTI

Kirekesztő, a "nacionálkommunista történelemhamisítás" jegyeit hordozó magatartásnak nevezi keddi számában a Krónika, hogy a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumot Daciára akarják keresztelni.

A nagyszalontai iskolaközpont. Újabb névadási vita
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A lap korábban egy tudósításában beszámolt arról, hogy a nagyszalontai Arany János Főgimnázium a szeptemberben kezdődött tanévtől kettévált, ennek nyomán egy román, illetve egy színmagyar iskola jött létre az eddig vegyes tannyelvűként működött tanintézet osztályaiból. Marosvásárhelyen szintén az egyik iskola névadásáról robbant ki vita - összefoglalónkat itt olvashatod el.

A hajdúvárosi magyarok közül sokaknak már az sem tetszett, hogy a több mint százéves épület a bukaresti oktatási minisztérium által jóváhagyott alkunak megfelelően a román iskoláé maradt, a város legnagyobb szülöttének nevét megtartó önálló magyar iskola pedig csak több különböző épületben kaphatott helyet.

Török László polgármester a Krónikának elmondta: a felosztást azért fogadta el a magyar iskola vezetősége, mert a magyar diákok eleve túl kevesen lettek volna ahhoz, hogy belakják a főgimnáziumot. Mindenesetre  a város magyarsága körében most az kelt felháborodást, hogy a színrománná vált tanintézet tanári kara eldöntötte: az oktatási intézményt Daciára kereszteli.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.