Újabb elismerést kapott minden idők legfiatalabb Nobel-békedíjasa

Az idei Nobel-békedíjas Malala Juszafzai kapta megosztva a 2014-es Világ Gyermekei-díjat. A pakisztáni diáklány a szerdai díjátadó alkalmából közölte, hogy a kitüntetéssel járó pénzjutalmat a gázai iskolák újjáépítésére fordítja.

  • MTI
MTI / EPA / T. Mughal

"Ezt a pénzt teljes egészében a gázai gyermekek iskoláinak újjáépítésre fordítjuk. Úgy gondolom, ezzel segíteni lehet a gyerekeket az iskoláztatásban, abban, hogy minőségi oktatást kapjanak" – jelentette ki a díjátadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón a 17 éves lány.

A pénzt a palesztin menekülteket támogató ENSZ-ügynökség, az UNRWA közreműködésével használják fel, részben ebből finanszírozzák 65 iskola újjáépítését.

A 2000-ben alapított Világ Gyermekei-díjjal a gyermekek oktatásában és jogainak elismertetésében kiemelkedő szerepet játszó személyiségeket ismerik el. Anne Frank kivételével - ő posztumusz kapta a kitüntetést - Malala az első gyerek a díj kitüntetettjei között, akik között van Nelson Mandela néhai dél-afrikai államfő, Graca Machel mozambiki politikus - Mandela özvegye - és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár is.

Az idei díjat hárman kapták megosztva: Malalán kívül az amerikai John Wood, a Microsoft egykori igazgatója, egy analfabetizmus ellen küzdő szervezet alapítója és a börtönbe zárt szülők gyerekeit gondozó nepáli Indira Ranamagar. A három díjazott 100 ezer dolláron (több mint 24 millió forint) osztozik.

Malala Juszafzai 11 éves korában vált ismertté, amikor álnéven blogot indított a BBC urdu nyelvű szolgálatának internetes oldalán arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. 

2012. október 9-én tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolabusszal. Több lövés is eltalálta, fején életveszélyes sérülést szenvedett. Pakisztánban műtötték meg, de utána rögtön Nagy-Britanniába szállították utókezelésre. Ott szerencsésen felgyógyult, jelenleg Birminghamben él és tanul. Újrakezdte a harcot a lányok oktatásáért, és létrehozta a nevét viselő Malala Alapítványt.

Ő a Nobel-békedíj legfiatalabb kitüntetettje. December 10-én veszi át Oslóban a díjat az indiai Kailás Szatjárthival együtt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.