Az idei Nobel-békedíjas Malala Juszafzai kapta megosztva a 2014-es Világ Gyermekei-díjat. A pakisztáni diáklány a szerdai díjátadó alkalmából közölte, hogy a kitüntetéssel járó pénzjutalmat a gázai iskolák újjáépítésére fordítja.
"Ezt a pénzt teljes egészében a gázai gyermekek iskoláinak újjáépítésre fordítjuk. Úgy gondolom, ezzel segíteni lehet a gyerekeket az iskoláztatásban, abban, hogy minőségi oktatást kapjanak" – jelentette ki a díjátadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón a 17 éves lány.
A pénzt a palesztin menekülteket támogató ENSZ-ügynökség, az UNRWA közreműködésével használják fel, részben ebből finanszírozzák 65 iskola újjáépítését.
A 2000-ben alapított Világ Gyermekei-díjjal a gyermekek oktatásában és jogainak elismertetésében kiemelkedő szerepet játszó személyiségeket ismerik el. Anne Frank kivételével - ő posztumusz kapta a kitüntetést - Malala az első gyerek a díj kitüntetettjei között, akik között van Nelson Mandela néhai dél-afrikai államfő, Graca Machel mozambiki politikus - Mandela özvegye - és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár is.
Az idei díjat hárman kapták megosztva: Malalán kívül az amerikai John Wood, a Microsoft egykori igazgatója, egy analfabetizmus ellen küzdő szervezet alapítója és a börtönbe zárt szülők gyerekeit gondozó nepáli Indira Ranamagar. A három díjazott 100 ezer dolláron (több mint 24 millió forint) osztozik.
Malala Juszafzai 11 éves korában vált ismertté, amikor álnéven blogot indított a BBC urdu nyelvű szolgálatának internetes oldalán arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak.
2012. október 9-én tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolabusszal. Több lövés is eltalálta, fején életveszélyes sérülést szenvedett. Pakisztánban műtötték meg, de utána rögtön Nagy-Britanniába szállították utókezelésre. Ott szerencsésen felgyógyult, jelenleg Birminghamben él és tanul. Újrakezdte a harcot a lányok oktatásáért, és létrehozta a nevét viselő Malala Alapítványt.
Ő a Nobel-békedíj legfiatalabb kitüntetettje. December 10-én veszi át Oslóban a díjat az indiai Kailás Szatjárthival együtt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
