A köznevelés területén nyolcszázhatvan jelezték, hogy a nyugdíjkorhatár után is meg kívánják őrizni munkájukat -...
A köznevelés területén nyolcszázhatvan jelezték, hogy a nyugdíjkorhatár után is meg kívánják őrizni munkájukat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. Káoszt okoznak az egyetemeken és főiskolákon az új nyugdíjazási szabályok - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A tárca tájékoztatása szerint 2013-ban a köznevelésben 3769 nyugdíjas korú közalkalmazottat érint az Országgyűlés azon rendelkezése, amely körükben kizárja a nyugdíj és a munkabér egyidejű felvételét. Az érintetteknek február végéig kellett nyilatkozniuk arról, melyik lehetőséget választják: nyugdíjba vonulnak, vagy tovább dolgoznak.
Az Emmi összesítése alapján a köznevelés rendszerében 860 kérelem érkezett a továbbfoglalkoztatásra. Mint írják, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ abban az esetben támogatja a továbbfoglalkoztatási kérelmeket, ha a pedagógus szakértelmét nem lehet pótolni, s hiányuk fennakadást okozna a feladatellátásban.
A parlament tavaly decemberben, a költségvetést megalapozó törvénymódosítások között fogadta el azt a rendelkezést, amely értelmében nem kaphatnak egyidejűleg nyugdíjat és fizetést az állami szférában dolgozók, vagyis a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai. A Ház 260 kormánypárti szavazattal, 60 ellenzéki nem ellenében fogadta el a változtatást.
A jogszabály szerint július 1-jétől nem jár majd nyugdíj azoknak, akik a korhatár elérése után is dolgoznak. Az öregségi nyugdíjat szüneteltetők bár nyugellátást nem kapnak hivatalosan nyugdíjasnak minősülnek.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
