Több mint nyolcszáz tanár választotta a nyugdíj helyett a fizetést

A köznevelés területén nyolcszázhatvan jelezték, hogy a nyugdíjkorhatár után is meg kívánják őrizni munkájukat -...

  • MTI
Stiller Ákos

A köznevelés területén nyolcszázhatvan jelezték, hogy a nyugdíjkorhatár után is meg kívánják őrizni munkájukat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. Káoszt okoznak az egyetemeken és főiskolákon az új nyugdíjazási szabályok - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A tárca tájékoztatása szerint 2013-ban a köznevelésben 3769 nyugdíjas korú közalkalmazottat érint az Országgyűlés azon rendelkezése, amely körükben kizárja a nyugdíj és a munkabér egyidejű felvételét. Az érintetteknek február végéig kellett nyilatkozniuk arról, melyik lehetőséget választják: nyugdíjba vonulnak, vagy tovább dolgoznak.

Az Emmi összesítése alapján a köznevelés rendszerében 860 kérelem érkezett a továbbfoglalkoztatásra. Mint írják, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ abban az esetben támogatja a továbbfoglalkoztatási kérelmeket, ha a pedagógus szakértelmét nem lehet pótolni, s hiányuk fennakadást okozna a feladatellátásban.

A parlament tavaly decemberben, a költségvetést megalapozó törvénymódosítások között fogadta el azt a rendelkezést, amely értelmében nem kaphatnak egyidejűleg nyugdíjat és fizetést az állami szférában dolgozók, vagyis a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai. A Ház 260 kormánypárti szavazattal, 60 ellenzéki nem ellenében fogadta el a változtatást.

A jogszabály szerint július 1-jétől nem jár majd nyugdíj azoknak, akik a korhatár elérése után is dolgoznak. Az öregségi nyugdíjat szüneteltetők bár nyugellátást nem kapnak hivatalosan nyugdíjasnak minősülnek.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.