Tíz tény a finn oktatási rendszerről – ez a titkuk

Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon...

  • Eduline
Stiller Ákos

Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon terjedni kezdett egy lista a finn iskolarendszer legfontosabb jellemzőiről – köztük arról, hogy az óvodásoktól az egyetemistákig senkinek nem kell fizetni az oktatásért az állami intézményekben.

A finn diákok a PISA-felméréseken mindig dobogós helyezést érnek el, egy magáncég által készített friss kutatás szerint pedig egyenesen a legjobban teljesítő tanulók a világon. Hogy mi a titkuk, az kiderül a Business Insider listájáról.

1. A finn gyerekek legkorábban hétévesen kezdik az iskolát.

2. Az első hat évben nincs osztályzás, és házi feladatot is csak elvétve kapnak a diákok.

3. A gyerekeket nem szegregálják, a különböző képességű diákok együtt tanulnak – talán ennek köszönhető, hogy Finnországban a legkisebb a különbség a legjobb és leggyengébb tanulók között.

4. A gyerekek harminc százaléka egyénre szabott szakértői segítséget kap kilencedikes koráig.

5. A diákok 93 százaléka leérettségizik, kétharmada pedig továbbtanul a középiskola után.

6. A természettudományi órákat csoportbontásban tartják, így több lehetőség van kísérletezni.

7. Az általános iskolások összesen 75 perc szünetet kapnak naponta az órák között (az amerikai gyerekek mindössze 27-et).

8. A tanárok a friss diplomások legjobb 10 százalékából kerülnek ki. Naponta maximum 4 órát töltenek az osztályteremben, heti két órában pedig továbbképzésen vesznek részt.

9. A kezdő pedagógusok fizetése 540 ezer forint (2008-as adat), és a tanárok ugyanolyan megbecsült tagjai a társadalomnak, mint az orvosok és a jogászok.

10. Az iskolarendszer 100 százalékban állami finanszírozású, vagyis ingyenes.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.