Tíz tény a finn oktatási rendszerről – ez a titkuk

Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon...

  • Eduline
Stiller Ákos

Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon terjedni kezdett egy lista a finn iskolarendszer legfontosabb jellemzőiről – köztük arról, hogy az óvodásoktól az egyetemistákig senkinek nem kell fizetni az oktatásért az állami intézményekben.

A finn diákok a PISA-felméréseken mindig dobogós helyezést érnek el, egy magáncég által készített friss kutatás szerint pedig egyenesen a legjobban teljesítő tanulók a világon. Hogy mi a titkuk, az kiderül a Business Insider listájáról.

1. A finn gyerekek legkorábban hétévesen kezdik az iskolát.

2. Az első hat évben nincs osztályzás, és házi feladatot is csak elvétve kapnak a diákok.

3. A gyerekeket nem szegregálják, a különböző képességű diákok együtt tanulnak – talán ennek köszönhető, hogy Finnországban a legkisebb a különbség a legjobb és leggyengébb tanulók között.

4. A gyerekek harminc százaléka egyénre szabott szakértői segítséget kap kilencedikes koráig.

5. A diákok 93 százaléka leérettségizik, kétharmada pedig továbbtanul a középiskola után.

6. A természettudományi órákat csoportbontásban tartják, így több lehetőség van kísérletezni.

7. Az általános iskolások összesen 75 perc szünetet kapnak naponta az órák között (az amerikai gyerekek mindössze 27-et).

8. A tanárok a friss diplomások legjobb 10 százalékából kerülnek ki. Naponta maximum 4 órát töltenek az osztályteremben, heti két órában pedig továbbképzésen vesznek részt.

9. A kezdő pedagógusok fizetése 540 ezer forint (2008-as adat), és a tanárok ugyanolyan megbecsült tagjai a társadalomnak, mint az orvosok és a jogászok.

10. Az iskolarendszer 100 százalékban állami finanszírozású, vagyis ingyenes.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu