"Lassan az állami tankönyvek mellett nem is lehet más tankönyveket választani"

Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

Mint korábban írtuk, a korábbi tankönyvek engedélyeit nem hosszabbítják meg, holott erre nincs jogalap. A magánkiadók fellebbeztek, bíróságon támadják meg a döntést. 

Államosított tankönyvpiac: az államtitkár szerint a tanárok így is szabadon választhatnak tankönyvet

"A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga az állam által garantált" - ismételte el sokadszorra Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki szerint a tankönyvek fejlesztésében a pedagógusok, a tanulók és a szülők is "érdemben vettek részt".

Az üggyel kapcsolatban Kereszty Péter a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) elnöke a Klub Rádiónak elmondta, hogy az Oktatási Hivatal nem a tankönyvek minőségre, hanem a kiadói tulajdoni viszonyokra tekintettel utasította el, a szükséges szempontoknak egyébként teljesen megfelelő pályázati anyagokat.

Évről évre egyre kevesebb a nem állami kiadók tankönyveinek száma, azonban még így is mindig a teljes piac egy harmadát adják ezek a könyvek - tette hozzá. Voltak esetek, amikor kimondva vagy kimondatlanul, bizonyos kényszernek megfelelve egyes tankerületek nem engedélyezték a hozzájuk tartozó iskoláknak, hogy a magánkiadók által gyártott tankönyvek közül rendeljenek.

A TANOSZ elnöke szerint a kiadók elmentek a falig és nyilván nem fordultak volna ehhez az eszközhöz, ha lett volna más lehetőség. probléma azonban nem csak a magánkiadókat és a tankönyveseket sújtja, hanem a tanárok szabad tankönyvválasztását is, hiszen a kormányzati döntés hatására nem tudják a jól bevált könyveket újrarendelni.

Veszélyes harcot vív a kormány a magyar tankönyvpiacon

Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői. Most épp a korább tankönyvek engedélyeit nem hosszabbítják meg, holott erre nincs jogalap - írja a hvg.hu. 2013-ban számos tankönyvkiadó termékét engedélyezte az állam, az engedélyek öt évre szóltak, idén lejártak - írják.

Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke szerint az állami tankönyvek egyik nagy problémája, hogy kapkodva csinálták őket, és nem a szokásos módon. Ezeknek a tankönyveknek nincs egy, a klasszikus értelemben vett szerzője, hanem a szerzők mint egy beszállítóként leadják az állami kiadónak a művet és azt a szerkesztők valamilyen szempontok alapján megszerkesztik. Arra is volt példa, hogy a szerkesztés után maguk a szerzők sem ismertek rá az anyagra - tette hozzá.

Lassan az állami tankönyvek mellett nem is lehet más tankönyveket választani, és ez nagy probléma - emelte ki. A legtöbb tantárgy esetében kettő állami tankönyv közül lehet választani, bizonyos évfolyamokon van egy-egy magánkiadó által készített tankönyv.

Amikor bemegyünk egy bevásárlóközpontba, akkor senki sem gondolná, hogy csak egyféle margarint vagy egy féle cipőt vehetünk, lehet választani. A tankönyvekkel is ez a helyzet, az az egy vagy kétféle tankönyv nem felel meg minden diáknak.

Nem csak az a baj, hogy az állami tankönyvekben sok a hiba - hangsúlyozta - hanem a ma már nem használható magánkiadók tankönyvei jobban taníthatóak voltak. Tartozott hozzájuk digitális kiegészítés, míg az állami tankönyvkiadók évek óta hiába ígérgetik ezt.

Visszautasítjuk - válaszoltak Rétvári Bencének a tankönyvesek

Az egyesület szerint a parlamenti államtitkár a magánkiadókat úgy állítja be, mintha azok a gyerekek érdekei helyett csak a megszerezhető profittal törődnének. Ezért visszautasítják ezt az általánosító kijelentést. Közleményben reagált a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) Arató Gergelytől (DK) múlt héten az Emberi Erőforrások Minisztériumához érkezett az írásbeli kérdés ére.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.