"Lassan az állami tankönyvek mellett nem is lehet más tankönyveket választani"

Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

Mint korábban írtuk, a korábbi tankönyvek engedélyeit nem hosszabbítják meg, holott erre nincs jogalap. A magánkiadók fellebbeztek, bíróságon támadják meg a döntést. 

Államosított tankönyvpiac: az államtitkár szerint a tanárok így is szabadon választhatnak tankönyvet

"A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga az állam által garantált" - ismételte el sokadszorra Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki szerint a tankönyvek fejlesztésében a pedagógusok, a tanulók és a szülők is "érdemben vettek részt".

Az üggyel kapcsolatban Kereszty Péter a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) elnöke a Klub Rádiónak elmondta, hogy az Oktatási Hivatal nem a tankönyvek minőségre, hanem a kiadói tulajdoni viszonyokra tekintettel utasította el, a szükséges szempontoknak egyébként teljesen megfelelő pályázati anyagokat.

Évről évre egyre kevesebb a nem állami kiadók tankönyveinek száma, azonban még így is mindig a teljes piac egy harmadát adják ezek a könyvek - tette hozzá. Voltak esetek, amikor kimondva vagy kimondatlanul, bizonyos kényszernek megfelelve egyes tankerületek nem engedélyezték a hozzájuk tartozó iskoláknak, hogy a magánkiadók által gyártott tankönyvek közül rendeljenek.

A TANOSZ elnöke szerint a kiadók elmentek a falig és nyilván nem fordultak volna ehhez az eszközhöz, ha lett volna más lehetőség. probléma azonban nem csak a magánkiadókat és a tankönyveseket sújtja, hanem a tanárok szabad tankönyvválasztását is, hiszen a kormányzati döntés hatására nem tudják a jól bevált könyveket újrarendelni.

Veszélyes harcot vív a kormány a magyar tankönyvpiacon

Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői. Most épp a korább tankönyvek engedélyeit nem hosszabbítják meg, holott erre nincs jogalap - írja a hvg.hu. 2013-ban számos tankönyvkiadó termékét engedélyezte az állam, az engedélyek öt évre szóltak, idén lejártak - írják.

Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke szerint az állami tankönyvek egyik nagy problémája, hogy kapkodva csinálták őket, és nem a szokásos módon. Ezeknek a tankönyveknek nincs egy, a klasszikus értelemben vett szerzője, hanem a szerzők mint egy beszállítóként leadják az állami kiadónak a művet és azt a szerkesztők valamilyen szempontok alapján megszerkesztik. Arra is volt példa, hogy a szerkesztés után maguk a szerzők sem ismertek rá az anyagra - tette hozzá.

Lassan az állami tankönyvek mellett nem is lehet más tankönyveket választani, és ez nagy probléma - emelte ki. A legtöbb tantárgy esetében kettő állami tankönyv közül lehet választani, bizonyos évfolyamokon van egy-egy magánkiadó által készített tankönyv.

Amikor bemegyünk egy bevásárlóközpontba, akkor senki sem gondolná, hogy csak egyféle margarint vagy egy féle cipőt vehetünk, lehet választani. A tankönyvekkel is ez a helyzet, az az egy vagy kétféle tankönyv nem felel meg minden diáknak.

Nem csak az a baj, hogy az állami tankönyvekben sok a hiba - hangsúlyozta - hanem a ma már nem használható magánkiadók tankönyvei jobban taníthatóak voltak. Tartozott hozzájuk digitális kiegészítés, míg az állami tankönyvkiadók évek óta hiába ígérgetik ezt.

Visszautasítjuk - válaszoltak Rétvári Bencének a tankönyvesek

Az egyesület szerint a parlamenti államtitkár a magánkiadókat úgy állítja be, mintha azok a gyerekek érdekei helyett csak a megszerezhető profittal törődnének. Ezért visszautasítják ezt az általánosító kijelentést. Közleményben reagált a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) Arató Gergelytől (DK) múlt héten az Emberi Erőforrások Minisztériumához érkezett az írásbeli kérdés ére.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.