Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői.
Mint korábban írtuk, a korábbi tankönyvek engedélyeit nem hosszabbítják meg, holott erre nincs jogalap. A magánkiadók fellebbeztek, bíróságon támadják meg a döntést.
"A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga az állam által garantált" - ismételte el sokadszorra Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki szerint a tankönyvek fejlesztésében a pedagógusok, a tanulók és a szülők is "érdemben vettek részt".
Az üggyel kapcsolatban Kereszty Péter a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) elnöke a Klub Rádiónak elmondta, hogy az Oktatási Hivatal nem a tankönyvek minőségre, hanem a kiadói tulajdoni viszonyokra tekintettel utasította el, a szükséges szempontoknak egyébként teljesen megfelelő pályázati anyagokat.
Évről évre egyre kevesebb a nem állami kiadók tankönyveinek száma, azonban még így is mindig a teljes piac egy harmadát adják ezek a könyvek - tette hozzá. Voltak esetek, amikor kimondva vagy kimondatlanul, bizonyos kényszernek megfelelve egyes tankerületek nem engedélyezték a hozzájuk tartozó iskoláknak, hogy a magánkiadók által gyártott tankönyvek közül rendeljenek.
A TANOSZ elnöke szerint a kiadók elmentek a falig és nyilván nem fordultak volna ehhez az eszközhöz, ha lett volna más lehetőség. probléma azonban nem csak a magánkiadókat és a tankönyveseket sújtja, hanem a tanárok szabad tankönyvválasztását is, hiszen a kormányzati döntés hatására nem tudják a jól bevált könyveket újrarendelni.
Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői.
Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke szerint az állami tankönyvek egyik nagy problémája, hogy kapkodva csinálták őket, és nem a szokásos módon. Ezeknek a tankönyveknek nincs egy, a klasszikus értelemben vett szerzője, hanem a szerzők mint egy beszállítóként leadják az állami kiadónak a művet és azt a szerkesztők valamilyen szempontok alapján megszerkesztik. Arra is volt példa, hogy a szerkesztés után maguk a szerzők sem ismertek rá az anyagra - tette hozzá.
Lassan az állami tankönyvek mellett nem is lehet más tankönyveket választani, és ez nagy probléma - emelte ki. A legtöbb tantárgy esetében kettő állami tankönyv közül lehet választani, bizonyos évfolyamokon van egy-egy magánkiadó által készített tankönyv.
Amikor bemegyünk egy bevásárlóközpontba, akkor senki sem gondolná, hogy csak egyféle margarint vagy egy féle cipőt vehetünk, lehet választani. A tankönyvekkel is ez a helyzet, az az egy vagy kétféle tankönyv nem felel meg minden diáknak.
Nem csak az a baj, hogy az állami tankönyvekben sok a hiba - hangsúlyozta - hanem a ma már nem használható magánkiadók tankönyvei jobban taníthatóak voltak. Tartozott hozzájuk digitális kiegészítés, míg az állami tankönyvkiadók évek óta hiába ígérgetik ezt.
Az egyesület szerint a parlamenti államtitkár a magánkiadókat úgy állítja be, mintha azok a gyerekek érdekei helyett csak a megszerezhető profittal törődnének. Ezért visszautasítják ezt az általánosító kijelentést.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
