Számok bizonyítják, hogy nagyon megéri jobb helyre költözni

A Harvard Egyetem kutatása szerint, ha egy család egy rosszabb környékről egy jobb, biztonságosabb helyre költözik, a fiatalok sokkal jobban teljesítenek az iskolában és jobb életük lehet.

  • Eduline

Bár sejthető volt, hogy sokat számít a környék, ahol egy gyerek felnőhet, eddig átfogóan, számokkal igazolva nem bizonyították a társadalmi folyamatot. A Harvard Egyetem kutatói, Raj Chetty, Nathaniel Hendren és Lawrence Katz egy olyan kutatást készítettek, mely jó alapot szolgál a döntéshozóknak arra, hogy lépéseket tegyenek a társadalmi mobilitás elősegítése érdekében, így küzdve a szegénység ellen - írja a 444.

Korábban az Eduline is beszámolt róla, hogy az indiai Bihár tartományban több százezer diákot, elsősorban lányokat támogatott a kormány kerékpárokkal, hogy így a számukra veszélyes tömegközlekedést elkerülve könnyebben járjanak iskolába. A program eredményeként 32 százalékkal nőtt a középiskolába beiratkozó lányok száma, 18 százalékkal nőtt a 10. évfolyamot záró vizsgázók aránya is.

A Michigan Egyetem közgazdásza, Eric Chyn kiegészítő tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy még nagyobb hatása lehet a lakókörnyezet megváltozásának - ezt lentebb fejtjük ki.

Kutatók 1994 és 1998 között a kormánnyal összefogva lottósorsolás szerűen kiemeltek rossz környékeken szociális bérlakásokban élő családokat, akik a támogatást jobb környéken lévő bérlakásokra költhették el. Az eredmények elsőre nem mutattak látványos javulást, így kisebb kudarcnak ítélték meg akkoriban a programot. Ezt porolták le Harvard kutatói, akik észrevették, hogy azok, akik még kisgyerekként költözhettek jobb helyre, azok napjainkban látványosan jobban keresnek, mint a rossz környéken maradt társaik.

Egyetlen torzító hatása volt a kutatásnak, hogy önkéntes alapon költöztek el a nyertes családok, amivel csak az a negyed élt, akik egyébként is törekedtek volna arra, hogy előrébb jussanak. Ez viszont megmutatja azt is, hogy a stagnálást választó háromnegyed életét mennyire meghatározta környezetük.

Ezt bizonyította egy 1995-1998 közötti chicagói program, ahol városrehabilitáció céljából több panelt is elbontottak, az ott lakókat pedig egyszerűen átköltöztették egy jobb környékre, azaz nem önkéntes alapú volt a projekt - egyes épületek megmaradtak, a lakók sem mozdultak, így maradt viszonyítási pont. Húsz évvel később a fentebb említett Michigan Egyetemen dolgozó Chyn 5000 fiatalt érintő vizsgálatából kiderült, hogy 16 százalékkal keresnek többet azok, akik gyerekkorukban költöztek el, mint ottmaradt hasonló korú társaik, 9 százalékkal nagyobb a foglalkoztatottságuk. Nem csak kiskorúak költözésében, hanem minden fiatal esetében pozitív változásokat mért.

A 444 azzal a megállapítással élt a The Atlantic nyomán , hogy az adatok szerint a társadalmi csoportok keveredése, a gyerekek integrált oktatása nagyban segíti a társadalmi körülmények csökkenését.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.