A Harvard Egyetem kutatása szerint, ha egy család egy rosszabb környékről egy jobb, biztonságosabb helyre költözik, a fiatalok sokkal jobban teljesítenek az iskolában és jobb életük lehet.
Bár sejthető volt, hogy sokat számít a környék, ahol egy gyerek felnőhet, eddig átfogóan, számokkal igazolva nem bizonyították a társadalmi folyamatot. A Harvard Egyetem kutatói, Raj Chetty, Nathaniel Hendren és Lawrence Katz egy olyan kutatást készítettek, mely jó alapot szolgál a döntéshozóknak arra, hogy lépéseket tegyenek a társadalmi mobilitás elősegítése érdekében, így küzdve a szegénység ellen - írja a 444.
Korábban az Eduline is beszámolt róla, hogy az indiai Bihár tartományban több százezer diákot, elsősorban lányokat támogatott a kormány kerékpárokkal, hogy így a számukra veszélyes tömegközlekedést elkerülve könnyebben járjanak iskolába. A program eredményeként 32 százalékkal nőtt a középiskolába beiratkozó lányok száma, 18 százalékkal nőtt a 10. évfolyamot záró vizsgázók aránya is.
A Michigan Egyetem közgazdásza, Eric Chyn kiegészítő tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy még nagyobb hatása lehet a lakókörnyezet megváltozásának - ezt lentebb fejtjük ki.
Kutatók 1994 és 1998 között a kormánnyal összefogva lottósorsolás szerűen kiemeltek rossz környékeken szociális bérlakásokban élő családokat, akik a támogatást jobb környéken lévő bérlakásokra költhették el. Az eredmények elsőre nem mutattak látványos javulást, így kisebb kudarcnak ítélték meg akkoriban a programot. Ezt porolták le Harvard kutatói, akik észrevették, hogy azok, akik még kisgyerekként költözhettek jobb helyre, azok napjainkban látványosan jobban keresnek, mint a rossz környéken maradt társaik.
Egyetlen torzító hatása volt a kutatásnak, hogy önkéntes alapon költöztek el a nyertes családok, amivel csak az a negyed élt, akik egyébként is törekedtek volna arra, hogy előrébb jussanak. Ez viszont megmutatja azt is, hogy a stagnálást választó háromnegyed életét mennyire meghatározta környezetük.
Ezt bizonyította egy 1995-1998 közötti chicagói program, ahol városrehabilitáció céljából több panelt is elbontottak, az ott lakókat pedig egyszerűen átköltöztették egy jobb környékre, azaz nem önkéntes alapú volt a projekt - egyes épületek megmaradtak, a lakók sem mozdultak, így maradt viszonyítási pont. Húsz évvel később a fentebb említett Michigan Egyetemen dolgozó Chyn 5000 fiatalt érintő vizsgálatából kiderült, hogy 16 százalékkal keresnek többet azok, akik gyerekkorukban költöztek el, mint ottmaradt hasonló korú társaik, 9 százalékkal nagyobb a foglalkoztatottságuk. Nem csak kiskorúak költözésében, hanem minden fiatal esetében pozitív változásokat mért.
A 444 azzal a megállapítással élt a The Atlantic nyomán , hogy az adatok szerint a társadalmi csoportok keveredése, a gyerekek integrált oktatása nagyban segíti a társadalmi körülmények csökkenését.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
