Konkrét javaslatcsomaggal áll elő a kormány a diákok leterhelésének csökkentésére a köznevelési kerekasztal keddi ülésére - erről Rétvári Bence beszélt az Echo TV-nek szombat este.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, először egy koncepciót szeretnének idén elfogadni, és aztán 2017-ben a nemzeti alaptanterv megváltoztatásával lehet a tananyagot úgy csökkenteni, hogy az egyúttal szolgálja a versenyképes tudás megszerzését is.
Szerinte az európai munkaerő-piacon lesznek versenyben azok a diákok, akik az elkövetkező időszakban az iskolából kikerülnek. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy a versenyképesség mellett a tananyag se jelentsen túlzott leterhelést számukra.
| Kapcsolódó cikkek |
A kormány újabban így tekint a tiltakozókra |
Leginkább alsó tagozaton az 1-4. osztályban kell az alapkészségek fejlesztésére több időt hagyni a diákoknak és a tanároknak. Itt kell elsősorban megtalálni az alapkészségek és a lexikális tudás megfelelő arányát - mondta Rétvári.
Kitért arra is: az ország 2015-ben már a GDP 6,14 százalékát fordította a teljes oktatási rendszer finanszírozására, ami felette van a fejlett országokban kívánatosnak tartott 6 százaléknak. Az egy tanulóra fordított összeg az elmúlt években 592 ezerről 691 ezer forintra nőtt, ami csaknem 100 ezer forint többletet jelent 2012-höz képest.
Pozitívumként említette továbbá, hogy az OECD-átlaghoz mérve jobb a magyar gyerekek számítógéphez jutási esélye: nálunk egy számítógépre 2,2 gyermek jut, míg az OECD átlag 5,5. Ezt segíti a most futó 12 milliárdos informatikai eszközfejlesztési program is. Hozzátette, hogy fontos az eszközök biztosítása mellett az azok használatával kapcsolatos képzések fejlesztése is, ami szintén a Köznevelési Kerekasztalon megvitatandó feladat.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
