Rétvári szerint csökken a diákok leterheltsége, oktatásra pedig már most sokat költ a kormány

Konkrét javaslatcsomaggal áll elő a kormány a diákok leterhelésének csökkentésére a köznevelési kerekasztal keddi ülésére - erről Rétvári Bence beszélt az Echo TV-nek szombat este.

  • MTI
MTI / Máthé Zoltán

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, először egy koncepciót szeretnének idén elfogadni, és aztán 2017-ben a nemzeti alaptanterv megváltoztatásával lehet a tananyagot úgy csökkenteni, hogy az egyúttal szolgálja a versenyképes tudás megszerzését is.

Szerinte az európai munkaerő-piacon lesznek versenyben azok a diákok, akik az elkövetkező időszakban az iskolából kikerülnek. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy a versenyképesség mellett a tananyag se jelentsen túlzott leterhelést számukra.

Kapcsolódó cikkek

A kormány újabban így tekint a tiltakozókra

Varangynak nevezte a tanárokat a minisztérium munkatársa

A legnagyobb létszámú szakszervezetek a tanárok mellett

Leginkább alsó tagozaton az 1-4. osztályban kell az alapkészségek fejlesztésére több időt hagyni a diákoknak és a tanároknak. Itt kell elsősorban megtalálni az alapkészségek és a lexikális tudás megfelelő arányát - mondta Rétvári.

Kitért arra is: az ország 2015-ben már a GDP 6,14 százalékát fordította a teljes oktatási rendszer finanszírozására, ami felette van a fejlett országokban kívánatosnak tartott 6 százaléknak. Az egy tanulóra fordított összeg az elmúlt években 592 ezerről 691 ezer forintra nőtt, ami csaknem 100 ezer forint többletet jelent 2012-höz képest.

Pozitívumként említette továbbá, hogy az OECD-átlaghoz mérve jobb a magyar gyerekek számítógéphez jutási esélye: nálunk egy számítógépre 2,2 gyermek jut, míg az OECD átlag 5,5. Ezt segíti a most futó 12 milliárdos informatikai eszközfejlesztési program is. Hozzátette, hogy fontos az eszközök biztosítása mellett az azok használatával kapcsolatos képzések fejlesztése is, ami szintén a Köznevelési Kerekasztalon megvitatandó feladat.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.