A közoktatási intézményvezetők megbízásának megszűnése nem kirúgás, és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) nem...
A közoktatási intézményvezetők megbízásának megszűnése nem kirúgás, és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) nem szüntette meg 214 intézményvezető megbízását - így reagált Réthelyi Miklós miniszter egy hozzá intézett írásbeli kérdésre szerdán.
A tárcavezető az Országgyűlés honlapján közzétett, Molnár Csaba független képviselő, a Demokratikus Koalíció tagjának kérdésére adott válaszában kiemelte: az intézményvezetői pályázat kiírásának és elbírálásának szabályai nem változtak, azokat a korábbi, senki által ezelőtt meg nem kérdőjelezett körülmények között és ütemezésben hajtják végre a kormányhivatalok. A független képviselő egyebek mellett azt firtatta, hogy milyen szempontok alapján döntöttek 214 intézményvezető kirúgásáról, és a később állami kézbe kerülő több ezer intézmény vezetőjére is ez a sors vár-e.
Réthelyi Miklós hozzátette: tisztogatásról nem lehet beszélni, mert a nemzeti erőforrás miniszter nem élt azzal a törvény adta jogával, hogy a szabályos pályázat mellőzésével hozzon személyi döntéseket. Rámutatott: az igazgatói pályáztatás csak a tanév közben folytatható le, az új félévet már megkezdett, de a tavaszi érettségi időszakba nem ért intézmények esetén a sikeresen lezárt félévet követően a leginkább zökkenőmentes a pályáztatás.
"Az oktatás világában a fenntartás, a tartalmi minimum és a szakmai ellenőrzés állami garanciája az állampártban gondolkodókat emlékeztetheti állampárti megoldásokra is" - fogalmazott Réthelyi Miklós, megjegyezve: a nevelésügy rendszerének stabilizálását célzó politikának azonban a működő európai közoktatási rendszereket juttatja eszébe.
A miniszter őszinte örömét fejezte ki, hogy a képviselő érdeklődése az oktatás irányába fordult. Ugyanakkor megjegyezte: sajnálja hogy ez nem mindig volt így, amikor a szocialista kormányok vidéki kisiskolák tucatjait zárták be, és megszorító csomagjaikkal a működésképtelenség szélére sodorták az oktatási rendszert.
Korábban oktatási szakszervezetek tiltakoztak az állami fenntartásba vett közoktatási intézmények vezetői megbízatásainak idő előtti visszavonása ellen; véleményük szerint annak - az átvételről szóló törvényi indokon túl - semmilyen szakmai oka nincs, és ez nemhogy emeli, hanem csökkenti a színvonalat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt közölte: értetlenül áll a megyei fenntartásból kikerült közoktatási intézmények vezetőivel kapcsolatos intézkedések előtt. A PDSZ szerint az igazgatók, a beosztott pedagógusok, és nem utolsó sorban a diákok kerülnek olyan helyzetbe, amely kis odafigyeléssel elkerülhető lehetett volna. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig alátámasztottnak látta azon félelmét, hogy a közoktatási rendszer államosítása megfelelő alapot teremt a szakszervezeti érdekegyeztetés kizárásához, az intézményvezetői gárda teljes lecseréléséhez és a pedagógusok elbocsátásához.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
