A közoktatási intézményvezetők megbízásának megszűnése nem kirúgás, és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) nem...
A közoktatási intézményvezetők megbízásának megszűnése nem kirúgás, és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) nem szüntette meg 214 intézményvezető megbízását - így reagált Réthelyi Miklós miniszter egy hozzá intézett írásbeli kérdésre szerdán.
A tárcavezető az Országgyűlés honlapján közzétett, Molnár Csaba független képviselő, a Demokratikus Koalíció tagjának kérdésére adott válaszában kiemelte: az intézményvezetői pályázat kiírásának és elbírálásának szabályai nem változtak, azokat a korábbi, senki által ezelőtt meg nem kérdőjelezett körülmények között és ütemezésben hajtják végre a kormányhivatalok. A független képviselő egyebek mellett azt firtatta, hogy milyen szempontok alapján döntöttek 214 intézményvezető kirúgásáról, és a később állami kézbe kerülő több ezer intézmény vezetőjére is ez a sors vár-e.
Réthelyi Miklós hozzátette: tisztogatásról nem lehet beszélni, mert a nemzeti erőforrás miniszter nem élt azzal a törvény adta jogával, hogy a szabályos pályázat mellőzésével hozzon személyi döntéseket. Rámutatott: az igazgatói pályáztatás csak a tanév közben folytatható le, az új félévet már megkezdett, de a tavaszi érettségi időszakba nem ért intézmények esetén a sikeresen lezárt félévet követően a leginkább zökkenőmentes a pályáztatás.
"Az oktatás világában a fenntartás, a tartalmi minimum és a szakmai ellenőrzés állami garanciája az állampártban gondolkodókat emlékeztetheti állampárti megoldásokra is" - fogalmazott Réthelyi Miklós, megjegyezve: a nevelésügy rendszerének stabilizálását célzó politikának azonban a működő európai közoktatási rendszereket juttatja eszébe.
A miniszter őszinte örömét fejezte ki, hogy a képviselő érdeklődése az oktatás irányába fordult. Ugyanakkor megjegyezte: sajnálja hogy ez nem mindig volt így, amikor a szocialista kormányok vidéki kisiskolák tucatjait zárták be, és megszorító csomagjaikkal a működésképtelenség szélére sodorták az oktatási rendszert.
Korábban oktatási szakszervezetek tiltakoztak az állami fenntartásba vett közoktatási intézmények vezetői megbízatásainak idő előtti visszavonása ellen; véleményük szerint annak - az átvételről szóló törvényi indokon túl - semmilyen szakmai oka nincs, és ez nemhogy emeli, hanem csökkenti a színvonalat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt közölte: értetlenül áll a megyei fenntartásból kikerült közoktatási intézmények vezetőivel kapcsolatos intézkedések előtt. A PDSZ szerint az igazgatók, a beosztott pedagógusok, és nem utolsó sorban a diákok kerülnek olyan helyzetbe, amely kis odafigyeléssel elkerülhető lehetett volna. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig alátámasztottnak látta azon félelmét, hogy a közoktatási rendszer államosítása megfelelő alapot teremt a szakszervezeti érdekegyeztetés kizárásához, az intézményvezetői gárda teljes lecseréléséhez és a pedagógusok elbocsátásához.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
