Közoktatási törvény: a nagy változások már jövő szeptemberben jönnek

A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a...

  • MTI

A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni - hangsúlyozta a nemzeti erőforrás miniszter kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

MTI / Szigetváry Zsolt

Réthelyi Miklós kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekekre és a sajátos nevelési igényű diákokra külön oda kell figyelni, a törvény pedig tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek ezt a gyerekcsoportot a pedagógusok rátermettségével együtt segítik abban, hogy az iskolába járás nekik is haladást jelentsen.

A törvény lehetőséget teremt a tehetségesek kiemelt segítésére is, hogy egyre komolyabb céljaikat elérhessék és kibontakoztathassák képességeiket - tette hozzá a miniszter. "Az iskola nem válhat a nevelés tekintetében a család vetélytársává", ugyanakkor enyhítenie kell a családok szociális helyzetéből adódó hátrányokat - mondta.

Megítélése szerint a legnagyobb változást az jelenti majd, hogy az állam iskolafenntartóvá válik, a működtetést pedig megosztja az önkormányzatokkal. Természetesen a magánintézmények és az egyházak továbbra is lehetnek intézményfenntartók - jegyezte meg.

Réthelyi Miklós megemlítette, 2012. szeptember 1-jén lép hatályba a törvény, 2013. január 1-jétől veszi át az állam az önkormányzatoktól az iskolákat, szintén ekkor lépnek életbe a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések. 2013. szeptember 1-jétől vezetik be a teljesítményfüggő javadalmazáson alapuló pedagógus-életpályamodellt, 2014. szeptember 1-jétől pedig 3 éves kortól lesz kötelező az óvoda - sorolta.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.