Közoktatási törvény: a nagy változások már jövő szeptemberben jönnek

A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a...

  • MTI

A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni - hangsúlyozta a nemzeti erőforrás miniszter kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

MTI / Szigetváry Zsolt

Réthelyi Miklós kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekekre és a sajátos nevelési igényű diákokra külön oda kell figyelni, a törvény pedig tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek ezt a gyerekcsoportot a pedagógusok rátermettségével együtt segítik abban, hogy az iskolába járás nekik is haladást jelentsen.

A törvény lehetőséget teremt a tehetségesek kiemelt segítésére is, hogy egyre komolyabb céljaikat elérhessék és kibontakoztathassák képességeiket - tette hozzá a miniszter. "Az iskola nem válhat a nevelés tekintetében a család vetélytársává", ugyanakkor enyhítenie kell a családok szociális helyzetéből adódó hátrányokat - mondta.

Megítélése szerint a legnagyobb változást az jelenti majd, hogy az állam iskolafenntartóvá válik, a működtetést pedig megosztja az önkormányzatokkal. Természetesen a magánintézmények és az egyházak továbbra is lehetnek intézményfenntartók - jegyezte meg.

Réthelyi Miklós megemlítette, 2012. szeptember 1-jén lép hatályba a törvény, 2013. január 1-jétől veszi át az állam az önkormányzatoktól az iskolákat, szintén ekkor lépnek életbe a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések. 2013. szeptember 1-jétől vezetik be a teljesítményfüggő javadalmazáson alapuló pedagógus-életpályamodellt, 2014. szeptember 1-jétől pedig 3 éves kortól lesz kötelező az óvoda - sorolta.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.