A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a...
A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni - hangsúlyozta a nemzeti erőforrás miniszter kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Réthelyi Miklós kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekekre és a sajátos nevelési igényű diákokra külön oda kell figyelni, a törvény pedig tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek ezt a gyerekcsoportot a pedagógusok rátermettségével együtt segítik abban, hogy az iskolába járás nekik is haladást jelentsen.
A törvény lehetőséget teremt a tehetségesek kiemelt segítésére is, hogy egyre komolyabb céljaikat elérhessék és kibontakoztathassák képességeiket - tette hozzá a miniszter. "Az iskola nem válhat a nevelés tekintetében a család vetélytársává", ugyanakkor enyhítenie kell a családok szociális helyzetéből adódó hátrányokat - mondta.
Megítélése szerint a legnagyobb változást az jelenti majd, hogy az állam iskolafenntartóvá válik, a működtetést pedig megosztja az önkormányzatokkal. Természetesen a magánintézmények és az egyházak továbbra is lehetnek intézményfenntartók - jegyezte meg.
Réthelyi Miklós megemlítette, 2012. szeptember 1-jén lép hatályba a törvény, 2013. január 1-jétől veszi át az állam az önkormányzatoktól az iskolákat, szintén ekkor lépnek életbe a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések. 2013. szeptember 1-jétől vezetik be a teljesítményfüggő javadalmazáson alapuló pedagógus-életpályamodellt, 2014. szeptember 1-jétől pedig 3 éves kortól lesz kötelező az óvoda - sorolta.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
