Közoktatási törvény: a nagy változások már jövő szeptemberben jönnek

A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a...

  • MTI

A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni - hangsúlyozta a nemzeti erőforrás miniszter kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

MTI / Szigetváry Zsolt

Réthelyi Miklós kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekekre és a sajátos nevelési igényű diákokra külön oda kell figyelni, a törvény pedig tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek ezt a gyerekcsoportot a pedagógusok rátermettségével együtt segítik abban, hogy az iskolába járás nekik is haladást jelentsen.

A törvény lehetőséget teremt a tehetségesek kiemelt segítésére is, hogy egyre komolyabb céljaikat elérhessék és kibontakoztathassák képességeiket - tette hozzá a miniszter. "Az iskola nem válhat a nevelés tekintetében a család vetélytársává", ugyanakkor enyhítenie kell a családok szociális helyzetéből adódó hátrányokat - mondta.

Megítélése szerint a legnagyobb változást az jelenti majd, hogy az állam iskolafenntartóvá válik, a működtetést pedig megosztja az önkormányzatokkal. Természetesen a magánintézmények és az egyházak továbbra is lehetnek intézményfenntartók - jegyezte meg.

Réthelyi Miklós megemlítette, 2012. szeptember 1-jén lép hatályba a törvény, 2013. január 1-jétől veszi át az állam az önkormányzatoktól az iskolákat, szintén ekkor lépnek életbe a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések. 2013. szeptember 1-jétől vezetik be a teljesítményfüggő javadalmazáson alapuló pedagógus-életpályamodellt, 2014. szeptember 1-jétől pedig 3 éves kortól lesz kötelező az óvoda - sorolta.

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.