Horváth Péter, az NPK elnöke az országos küldöttgyűlés után tartott sajtótájékoztatón elmondta, a küldöttek egyetértettek abban, hogy a 2013-as bérrendezés legfontosabb eredménye az volt, hogy az akkori minimálbér 180 százalékát határozták meg kezdő fizetésnek. Ez az arány azonban 2017 januárjára 140 százalékra csökken majd, a garantált bérminimum értéke pedig csupán nyolc százalékkal lesz alacsonyabb egy kezdő főiskolai végzettségű pedagógus bérénél. Tartanak attól, hogy ez elriaszthatja a pedagógusnak készülő fiatalokat - jegyezte meg az elnök.
Kitért arra is, hogy szeretnék elérni a kormánynál, hogy a bér mellett legyen lehetőség érdemi jutalmazásra is. Az álláshelyek számításáról elmondta, a jogszabályok szerint bizonyos körülmények - például óraszámok, csoportlétszámok - figyelembevételével kell meghatározni a státuszhelyeket az egyes intézményekben. Tapasztalataik szerint azonban nem ezen előírások alapján számítják ki az egyes tankerületekben a helyeket, nem veszik figyelembe a minősítésben és a tanfelügyeletben feladatokat vállaló kollégák kieső napjait, valamint problémát okoz az az előírás is, amely szerint közalkalmazottak esetében a nyugdíj előtt álló dolgozók álláshelyét nem lehet betölteni. Mindezek miatt az eredetileg 22-26 közé tervezett órakeret a 26 óra felé tolódik el, ennyi óra mellett pedig nehéz teljesíteni a kormány és a szülők által elvárt célokat - mutatott rá Horváth Péter.
Problémának látják továbbá, hogy bizonyos MA végzettségeket a fenntartó nem ismer el, és így nem sorolja be a pedagógust a megfelelő fizetési kategóriába. Szeretnék elérni, hogy egységes legyen a joggyakorlás ezen a téren - jelentette ki.
Szólt arról is, még szeptemberben fogadott el az NPA egy állásfoglalást arról, hogy paradigmaváltásra lenne szükség az oktatásban, mivel úgy vélik, a jelentős mennyiségű lexikai ismeret és tudásanyag átadása "gátjává válik" a készségfejlesztésnek, amire a munkaerőpiacon később nagy szükség lenne. Iszák Tibor elnökhelyettes arról beszélt, hogy célul tűzték ki a taglétszám növelését és a hálózatosodást is, hogy olyan szervezet jöjjön létre, amely segítheti a jogszabályalkotásban a döntéshozókat.
