Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI Fotó: Vajda János
A hvg.hu birtokába juttot a kormány és a Köznevelési kerekasztal számára készült részletes PISA-jelentés, melyben a magyar gyerekek rossz átlagos eredményeit a kistérségi iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetűek gyenge eredményeiben látják, akik felzárkóztatására megoldási javaslattal álltak elő.
Többekközött azt írták, hogy "uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott, negatív viselkedési és életvezetési minták" ezért a többi szülő más iskolába viszi a gyerekeit.
Ezt a problémát felodalandó, azt javasolják, hogy "a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén” erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát". Ez több elemében egyezik a szélsőjobboldali Jobbik azon javaslatával, miszerint a cigány származású diákokat úgy lehet megnevelni, hogy kiszakítják őket az otthoni környezetükből.
A jelentés kapcsán kedden Palkovics László oktatási államtitkár cáfolta budapesti sajtótájékoztatóján, hogy bármiféle szegregációra készülnének. A jelentés azt tartalmazza, hogy a különböző képességű gyerekeket, az igényeiknek megfelelően, eltérő módon oktassák. Az a cél, hogy a tudást, amit az iskolában megszereznek, tudják is alkalmazni - hangsúlyozta Palkovics László.
A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába
Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését. Az HBO nagy népszerűségnek örvendő műsorában ezúttal az amerikai iskolák szegregáltságáról volt szó, de a tapasztalatok könnyen átvezethetők akár a magyar viszonyokra is.
