Palkovics: Nem igaz, hogy el akarják különíteni a gyengébb diákokat

A részletes és megoldási javaslatokat is megfogalmazó PISA-jelentés nyilvánosságra került egyes részletei szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, legtöbbször roma származású diákokat bentlakásos kollégiumokba költöztetnék.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Vajda János

A hvg.hu birtokába juttot a kormány és a Köznevelési kerekasztal számára készült részletes PISA-jelentés, melyben a magyar gyerekek rossz átlagos eredményeit a kistérségi iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetűek gyenge eredményeiben látják, akik felzárkóztatására megoldási javaslattal álltak elő.

Többekközött azt írták, hogy "uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott, negatív viselkedési és életvezetési minták" ezért a többi szülő más iskolába viszi a gyerekeit.

Ezt a problémát felodalandó, azt javasolják, hogy "a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén” erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát". Ez több elemében egyezik a szélsőjobboldali Jobbik azon javaslatával, miszerint a cigány származású diákokat úgy lehet megnevelni, hogy kiszakítják őket az otthoni környezetükből.

A jelentés kapcsán kedden Palkovics László oktatási államtitkár cáfolta budapesti sajtótájékoztatóján, hogy bármiféle szegregációra készülnének. A jelentés azt tartalmazza, hogy a különböző képességű gyerekeket, az igényeiknek megfelelően, eltérő módon oktassák. Az a cél, hogy a tudást, amit az iskolában megszereznek, tudják is alkalmazni - hangsúlyozta Palkovics László.

A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába

Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését. Az HBO nagy népszerűségnek örvendő műsorában ezúttal az amerikai iskolák szegregáltságáról volt szó, de a tapasztalatok könnyen átvezethetők akár a magyar viszonyokra is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.