PDSZ: dől a panasz a kötelező hit- és erkölcstan miatt

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a kollégákból és a szülőkből dől a...

  • Eduline
Erkölcstan mintaóra júniusban: vitázni lehet, de azért vannak kötelező definíciók
Túry Gergely

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a kollégákból és a szülőkből dől a panasz a kötelező hit-, illetve erkölcstanóra miatt - írja a Népszabadság.

A kötelező hittan-, illetve erkölcstanórát szeptembertől, felmenő rendszerben vezetik be az általános iskolákban, illetve a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban: a 2013/14-es tanévben még csak az elsősöknek, az ötödikeseknek és a hat évfolyamos gimnáziumok hetedikes tanulóinak lesz kötelező a heti egy tanóra. Az elsősök 52 százaléka a hittant, 48 százaléka az erkölcstant választotta, míg az ötödikesek jóval nagyobb arányban (58 százalék) fognak erkölcstant fognak tanulni. Lehet-e tanév közben váltani? Erről itt olvashattok.

Bár az új tantárgy bevezetése nagy vitát váltott ki, Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa korábban úgy nyilatkozott, a hitoktatással kapcsolatban semmiféle panasz nem érkezett hivatalához. Szerinte panaszok, kérdések inkább majd szeptember után várhatók, amikor már az érintettek tapasztalatokat szereznek az új tantárgyak oktatásáról.

Konkrét panasz a Galló Istvánné vezette Pedagógusok Szakszervezetéhez sem futott be, a PSZ ugyanakkor aggályaival az Alkotmánybírósághoz fordult - írja a Népszabadság. Hivatalos megkeresés a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez sem érkezett, de – az elnök, Mendrey László elmondása szerint – magánemberként dől a panasz a kollégákból és a szülőkből. Azok a tanárok, akik szeptembertől erkölcstant fognak tanítani, általában a felkészítés színvonala miatt elégedetlenek: a 60 órás „gyorstalpalót” nem tartják elegendőnek. Hogyan fog kinézni egy erkölcstanóra? Az interaktív mintaóráról készült beszámolónkat itt olvashatjátok.

Mendrey szerint jó részük még mindig nem érti, mi szükség volt erre az egészre. Azok a diákok, akik igényelték, eddig is járhattak hittanra, az erkölcstannak pedig nem sok értelmét látják, főleg úgy, hogy a gyerekek ebből a tárgyból osztályzatot is kapnak. A szakszervezet elnöke szerint a tanárok leginkább a viselkedésükkel mutathatnak erkölcsi példát. A szülők attól tartanak, hogy az osztálynaplóba bekerül, ki választotta az erkölcstant és ki a hittant, ennek pedig akár hosszabb távon is lehetnek következményei.

Mendrey szerint probléma, hogy a hitoktatók számára a törvény nem írja elő a pedagógus végzettséget. A PDSZ elnöke szerint bizalmatlanság és kétely jellemzi a helyzetet: csak a tanévkezdés után derülhet ki, a rendszer mennyire működik, okoz-e problémákat például az órarend összeállításakor az erkölcstan és a hittan beillesztése. A kollégiumokban is kötelező lesz erkölcstant tanulni: a részleteket itt találjátok.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.