PDSZ: dől a panasz a kötelező hit- és erkölcstan miatt

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a kollégákból és a szülőkből dől a...

  • Eduline
Erkölcstan mintaóra júniusban: vitázni lehet, de azért vannak kötelező definíciók
Túry Gergely

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a kollégákból és a szülőkből dől a panasz a kötelező hit-, illetve erkölcstanóra miatt - írja a Népszabadság.

A kötelező hittan-, illetve erkölcstanórát szeptembertől, felmenő rendszerben vezetik be az általános iskolákban, illetve a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban: a 2013/14-es tanévben még csak az elsősöknek, az ötödikeseknek és a hat évfolyamos gimnáziumok hetedikes tanulóinak lesz kötelező a heti egy tanóra. Az elsősök 52 százaléka a hittant, 48 százaléka az erkölcstant választotta, míg az ötödikesek jóval nagyobb arányban (58 százalék) fognak erkölcstant fognak tanulni. Lehet-e tanév közben váltani? Erről itt olvashattok.

Bár az új tantárgy bevezetése nagy vitát váltott ki, Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa korábban úgy nyilatkozott, a hitoktatással kapcsolatban semmiféle panasz nem érkezett hivatalához. Szerinte panaszok, kérdések inkább majd szeptember után várhatók, amikor már az érintettek tapasztalatokat szereznek az új tantárgyak oktatásáról.

Konkrét panasz a Galló Istvánné vezette Pedagógusok Szakszervezetéhez sem futott be, a PSZ ugyanakkor aggályaival az Alkotmánybírósághoz fordult - írja a Népszabadság. Hivatalos megkeresés a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez sem érkezett, de – az elnök, Mendrey László elmondása szerint – magánemberként dől a panasz a kollégákból és a szülőkből. Azok a tanárok, akik szeptembertől erkölcstant fognak tanítani, általában a felkészítés színvonala miatt elégedetlenek: a 60 órás „gyorstalpalót” nem tartják elegendőnek. Hogyan fog kinézni egy erkölcstanóra? Az interaktív mintaóráról készült beszámolónkat itt olvashatjátok.

Mendrey szerint jó részük még mindig nem érti, mi szükség volt erre az egészre. Azok a diákok, akik igényelték, eddig is járhattak hittanra, az erkölcstannak pedig nem sok értelmét látják, főleg úgy, hogy a gyerekek ebből a tárgyból osztályzatot is kapnak. A szakszervezet elnöke szerint a tanárok leginkább a viselkedésükkel mutathatnak erkölcsi példát. A szülők attól tartanak, hogy az osztálynaplóba bekerül, ki választotta az erkölcstant és ki a hittant, ennek pedig akár hosszabb távon is lehetnek következményei.

Mendrey szerint probléma, hogy a hitoktatók számára a törvény nem írja elő a pedagógus végzettséget. A PDSZ elnöke szerint bizalmatlanság és kétely jellemzi a helyzetet: csak a tanévkezdés után derülhet ki, a rendszer mennyire működik, okoz-e problémákat például az órarend összeállításakor az erkölcstan és a hittan beillesztése. A kollégiumokban is kötelező lesz erkölcstant tanulni: a részleteket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.