A tananyag visszavágását, a kötelező tárgyak számának csökkentését és a NAT-tervezetről szóló nyilvános vitákat kér a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely vasárnap tette közzé véleményét az új alaptanterv tervezetéről.
„A PDSZ felhívja mind az alkotók, mind pedig az oktatásirányítás figyelmét arra, hogy a tervezet készítésekor a nyilvánosság szokatlan és teljes kizárása nem szolgálhatta és szolgálja sem a dokumentum minőségének, sem a NAT társadalmi elfogadottságának az ügyét” – olvasható a szakszervezet állásfoglalásában.
Hozzáteszik: tiltakoznak az ellen, hogy „az amúgy is titokban készülő tervezet társadalmi vitájára mindösszesen egy hónap jusson, méghozzá éppen a tanév kezdetének időszakában, amikor a pedagógusok nyilvánvalóan nem tudtak időt szakítani a dokumentum tanulmányozására”. A szakszervezet arra szólítja fel a minisztériumot, hogy a következő hónapokban szervezzenek országjárást, rendezzenek nyilvános vitákat, műhelymunkákon ismertessék a NAT-tervezet készítőinek elképzeléseit és gyűjtsék be az érintettek javaslatait.
A PDSZ úgy látja, hogy a tervezet készítői” alapos munkát végeztek a saját pedagógiai koncepciójuk alapján, ám az alapvetően ismeretközpontú megközelítés összességében már nem tekinthető modernnek. Az elkészült anyag egyik szembetűnő sajátossága éppen az, hogy különösen a preambulumban hangoztatott korszerű elvek, és az egyéb fejezetekben kirajzolódó tartalmak és struktúra között komoly ellentmondás feszül, melyet fel kellene oldani az előző javára”.
Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
A PDSZ országos választmányának tagjai szerint a NAT-tervezet „alkalmatlan arra, hogy az utóbbi évtizedekben szélsőségesen differenciálódó magyar társadalom minden tagja számára alkalmazható, befogadható legyen, ezért a tartalmak további visszavágását és erre épülve olyan alternatív dokumentum kidolgozását kérjük, amely képes alkalmazkodni a magyarországi viszonyokhoz”. Ezért azt javasolják, hogy az intézmények szabadon felhasználható óráinak számát (vagyis amelyet az iskolák bármilyen tantárgy óraszámának emelésére, illetve az órarendben eredetileg nem szereplő, de akkreditációt kapott tantárgy bevezetésére fordíthatnak) legalább tíz százalékkal növeljék.
A szakszervezet szerint újra kellene gondolni a tervezett tantárgyi struktúrát is, „csökkenteni kell mindazon tantárgyak számát, amelyhez hiányoznak a megfelelő feltételek és a valós társadalmi igény, és növelni javasoljuk a nem tantárgyszerű tanórák, foglalkozások számát azért, hogy markánsabban megjelenhessenek a kreatív, élményszerű tanulás keretei a jövő iskoláiban. Javasoljuk, hogy a tanulók túlterhelésével kapcsolatban, s ebből levezetve a csökkenteni kívánt tárgyakról, szervezett formában kérjék ki a szakma, a szülők, és a tanulók véleményé”.
Ennyi kötelező órájuk lenne a diákoknak az új Nemzeti alaptanterv szerint
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
