Megalakult az Országos Diáktanács csütörtökön Budapesten, az első ülésen elfogadták a szervezet működési kereteit - jelentették be a résztvevők az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Sipos Imre, a pedagógusképzés, a pedagógus-továbbképzés és a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos az előzményekről szólva elmondta, az Országos Diákparlament ülését február elején tartották Székesfehérváron, ahol döntöttek a diáktanács felállításáról, és megválasztották a 19 megyei és két budapesti küldöttet.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, fontos mérföldkőhöz érkeztek, mert ezentúl nemcsak kétévente, a diákparlamentek alkalmával képviselhetik érdekeiket a diákok, hanem folyamatosan, az ő kérésüknek megfelelően biztosítják majd a szervezet működését.
Baranyai Marcell, Zala megye képviselője elmondta, a tanács feladata mindenekelőtt az érdekképviselet, amelynek - véleménye szerint - maradéktalanul meg tudnak felelni, mivel a delegáltak különböző intézményekből jönnek és még kollégisták is vannak közöttük.
Az állam lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy az Országos Diákparlament keretein belül foglalkozzanak ügyeikkel. 50 pontban fogalmazták meg javaslataikat, többek között érzékenyen érintette őket az érettségi szabályok gyors változtatása, nagyobb rugalmasságot szeretnének a tananyagban és csökkenteni a leterheltségüket, a régi atlaszt szeretnék használni az érettségin, demokratikus jogokat követelnek az iskolai és városi érdekérvényesítéshez, valamint állítsák vissza a 18 éves tankötelezettséget.50 pontba gyűjtötte a diákparlament, hogy mi a baj a mai iskolákkal
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
