Országos diáktanács alakult, a diákok érdekeit védenék

Megalakult az Országos Diáktanács csütörtökön Budapesten, az első ülésen elfogadták a szervezet működési kereteit - jelentették be a résztvevők az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.

  • MTI
pixabay.com

Sipos Imre, a pedagógusképzés, a pedagógus-továbbképzés és a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos az előzményekről szólva elmondta, az Országos Diákparlament ülését február elején tartották Székesfehérváron, ahol döntöttek a diáktanács felállításáról, és megválasztották a 19 megyei és két budapesti küldöttet.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, fontos mérföldkőhöz érkeztek, mert ezentúl nemcsak kétévente, a diákparlamentek alkalmával képviselhetik érdekeiket a diákok, hanem folyamatosan, az ő kérésüknek megfelelően biztosítják majd a szervezet működését.

Baranyai Marcell, Zala megye képviselője elmondta, a tanács feladata mindenekelőtt az érdekképviselet, amelynek - véleménye szerint - maradéktalanul meg tudnak felelni, mivel a delegáltak különböző intézményekből jönnek és még kollégisták is vannak közöttük.

50 pontba gyűjtötte a diákparlament, hogy mi a baj a mai iskolákkal

Az állam lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy az Országos Diákparlament keretein belül foglalkozzanak ügyeikkel. 50 pontban fogalmazták meg javaslataikat, többek között érzékenyen érintette őket az érettségi szabályok gyors változtatása, nagyobb rugalmasságot szeretnének a tananyagban és csökkenteni a leterheltségüket, a régi atlaszt szeretnék használni az érettségin, demokratikus jogokat követelnek az iskolai és városi érdekérvényesítéshez, valamint állítsák vissza a 18 éves tankötelezettséget.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

@eduline.hu

“Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu