Nobel-díjat kaphat a lányok oktatásáért harcoló diák

Meghívta a Buckingham-palotába egy fogadásra a pakisztáni tálibok támadását túlélő Malala Juszufzait II.

  • MTI
Facebook

Meghívta a Buckingham-palotába egy fogadásra a pakisztáni tálibok támadását túlélő Malala Juszufzait II. Erzsébet királynő. Malala Juszufzai részt vesz a Brit Nemzetközösség oktatói tiszteletére október 18-án tartott fogadáson a Buckingham-palotában – közölte vasárnap a királyi palota szóvivője.

A lányok oktatásáért folyó harc jelképévé vált 16 éves kamaszlány a Nobel-békedíj egyik idei jelöltje. A 2013. évi díjazott nevét október 11-én jelentik be. A fogadást, amelyen tanárok és egyetemi oktatók vesznek részt, a királynő és férje, az edinburghi herceg adja.

Malala, aki történetét egy kedden - Magyarországon is - megjelenő könyvben írta meg, és amelyből a The Sunday Times című vasárnapi brit lap adott közre részleteket, Angliában él családjával a műtétje óta.

Malala Juszufzai 11 évesen tett szert ismertségre 2009-ben, amikor álnéven vezetett blogot arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. 

A tálibok bosszúból megpróbálták megölni: 2012. október 9-én az iskolából hazatérőben az iskolabuszon fejbe lőtték. A kislány súlyos sérülést szenvedett. Malalát Nagy-Britanniába szállították, ahol Birminghamben sikeresen megműtötték. Jelenleg itt lakik és március óta itt jár iskolába is.

Idén augusztusban a Nemzetközi Gyermek Békedíj elnevezésű kitüntetést adományozták Malala Juszufzainak. A díj odaítélésével a KidsRights holland gyermekjogi szervezet olyan "bátor és tehetséges" gyermek tevékenységét jutalmazta, aki megítélése szerint különösen elkötelezett a gyermekek jogainak érvényre juttatása mellett, és aki az életét is kockáztatta azért, hogy a világon minél több kislány, gyermek járhasson iskolába. Juszufzai megkapta már a pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat és a francia Simone de Beauvoir-díjat is.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.