Nobel-díjat kaphat a lányok oktatásáért harcoló diák

Meghívta a Buckingham-palotába egy fogadásra a pakisztáni tálibok támadását túlélő Malala Juszufzait II.

  • MTI
Facebook

Meghívta a Buckingham-palotába egy fogadásra a pakisztáni tálibok támadását túlélő Malala Juszufzait II. Erzsébet királynő. Malala Juszufzai részt vesz a Brit Nemzetközösség oktatói tiszteletére október 18-án tartott fogadáson a Buckingham-palotában – közölte vasárnap a királyi palota szóvivője.

A lányok oktatásáért folyó harc jelképévé vált 16 éves kamaszlány a Nobel-békedíj egyik idei jelöltje. A 2013. évi díjazott nevét október 11-én jelentik be. A fogadást, amelyen tanárok és egyetemi oktatók vesznek részt, a királynő és férje, az edinburghi herceg adja.

Malala, aki történetét egy kedden - Magyarországon is - megjelenő könyvben írta meg, és amelyből a The Sunday Times című vasárnapi brit lap adott közre részleteket, Angliában él családjával a műtétje óta.

Malala Juszufzai 11 évesen tett szert ismertségre 2009-ben, amikor álnéven vezetett blogot arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. 

A tálibok bosszúból megpróbálták megölni: 2012. október 9-én az iskolából hazatérőben az iskolabuszon fejbe lőtték. A kislány súlyos sérülést szenvedett. Malalát Nagy-Britanniába szállították, ahol Birminghamben sikeresen megműtötték. Jelenleg itt lakik és március óta itt jár iskolába is.

Idén augusztusban a Nemzetközi Gyermek Békedíj elnevezésű kitüntetést adományozták Malala Juszufzainak. A díj odaítélésével a KidsRights holland gyermekjogi szervezet olyan "bátor és tehetséges" gyermek tevékenységét jutalmazta, aki megítélése szerint különösen elkötelezett a gyermekek jogainak érvényre juttatása mellett, és aki az életét is kockáztatta azért, hogy a világon minél több kislány, gyermek járhasson iskolába. Juszufzai megkapta már a pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat és a francia Simone de Beauvoir-díjat is.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.