Meghívta a Buckingham-palotába egy fogadásra a pakisztáni tálibok támadását túlélő Malala Juszufzait II.
Meghívta a Buckingham-palotába egy fogadásra a pakisztáni tálibok támadását túlélő Malala Juszufzait II. Erzsébet királynő. Malala Juszufzai részt vesz a Brit Nemzetközösség oktatói tiszteletére október 18-án tartott fogadáson a Buckingham-palotában – közölte vasárnap a királyi palota szóvivője.
A lányok oktatásáért folyó harc jelképévé vált 16 éves kamaszlány a Nobel-békedíj egyik idei jelöltje. A 2013. évi díjazott nevét október 11-én jelentik be. A fogadást, amelyen tanárok és egyetemi oktatók vesznek részt, a királynő és férje, az edinburghi herceg adja.
Malala, aki történetét egy kedden - Magyarországon is - megjelenő könyvben írta meg, és amelyből a The Sunday Times című vasárnapi brit lap adott közre részleteket, Angliában él családjával a műtétje óta.
Malala Juszufzai 11 évesen tett szert ismertségre 2009-ben, amikor álnéven vezetett blogot arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak.
A tálibok bosszúból megpróbálták megölni: 2012. október 9-én az iskolából hazatérőben az iskolabuszon fejbe lőtték. A kislány súlyos sérülést szenvedett. Malalát Nagy-Britanniába szállították, ahol Birminghamben sikeresen megműtötték. Jelenleg itt lakik és március óta itt jár iskolába is.
Idén augusztusban a Nemzetközi Gyermek Békedíj elnevezésű kitüntetést adományozták Malala Juszufzainak. A díj odaítélésével a KidsRights holland gyermekjogi szervezet olyan "bátor és tehetséges" gyermek tevékenységét jutalmazta, aki megítélése szerint különösen elkötelezett a gyermekek jogainak érvényre juttatása mellett, és aki az életét is kockáztatta azért, hogy a világon minél több kislány, gyermek járhasson iskolába. Juszufzai megkapta már a pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat és a francia Simone de Beauvoir-díjat is.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
