Nobel-díjat kaphat a lányok oktatásáért harcoló diák

Meghívta a Buckingham-palotába egy fogadásra a pakisztáni tálibok támadását túlélő Malala Juszufzait II.

  • MTI
Facebook

Meghívta a Buckingham-palotába egy fogadásra a pakisztáni tálibok támadását túlélő Malala Juszufzait II. Erzsébet királynő. Malala Juszufzai részt vesz a Brit Nemzetközösség oktatói tiszteletére október 18-án tartott fogadáson a Buckingham-palotában – közölte vasárnap a királyi palota szóvivője.

A lányok oktatásáért folyó harc jelképévé vált 16 éves kamaszlány a Nobel-békedíj egyik idei jelöltje. A 2013. évi díjazott nevét október 11-én jelentik be. A fogadást, amelyen tanárok és egyetemi oktatók vesznek részt, a királynő és férje, az edinburghi herceg adja.

Malala, aki történetét egy kedden - Magyarországon is - megjelenő könyvben írta meg, és amelyből a The Sunday Times című vasárnapi brit lap adott közre részleteket, Angliában él családjával a műtétje óta.

Malala Juszufzai 11 évesen tett szert ismertségre 2009-ben, amikor álnéven vezetett blogot arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. 

A tálibok bosszúból megpróbálták megölni: 2012. október 9-én az iskolából hazatérőben az iskolabuszon fejbe lőtték. A kislány súlyos sérülést szenvedett. Malalát Nagy-Britanniába szállították, ahol Birminghamben sikeresen megműtötték. Jelenleg itt lakik és március óta itt jár iskolába is.

Idén augusztusban a Nemzetközi Gyermek Békedíj elnevezésű kitüntetést adományozták Malala Juszufzainak. A díj odaítélésével a KidsRights holland gyermekjogi szervezet olyan "bátor és tehetséges" gyermek tevékenységét jutalmazta, aki megítélése szerint különösen elkötelezett a gyermekek jogainak érvényre juttatása mellett, és aki az életét is kockáztatta azért, hogy a világon minél több kislány, gyermek járhasson iskolába. Juszufzai megkapta már a pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat és a francia Simone de Beauvoir-díjat is.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.