Mussoliniről neveznének el egy olasz iskolát

Benito Mussoliniről, az egykori olasz fasiszta diktátorról akarja elneveztetni a helyi iskolát egy kis észak-olasz...

  • MTI

Benito Mussoliniről, az egykori olasz fasiszta diktátorról akarja elneveztetni a helyi iskolát egy kis észak-olasz falu, Pieve Saliceto tanácsnoka.

Giovani Iotti azzal indokolja kezdeményezését, hogy Mussolini 1902-ben segédtanerőként tanított az iskolában - adta hírül a helyi sajtó szombaton. Nem akarja "dicsőíteni Mussolinit mint a fasiszta párt vezetőjét", de emlékezni akar "Mussolini szerepére mint népiskolai tanárra" - fogalmazott Iotti.

Az egykori növendékek hozzátartozói azt hallották, hogy "szigorú, de jól felkészült tanító volt" - mondta a tanácsnok, aki Silvio Berlusconi volt kormányfő Szabadság Népe (PdL) pártjához tartozik. Mussolini a harmincas években visszatért a faluba, hogy felavassa az új iskolát.

Francesco Villani alpolgármester elutasítja a kezdeményezést: "Nem értek vele egyet - amikor Mussolini meglátogatta az iskolát, már diktátor volt" - mondta.

Mussolini 1922-ben jutott hatalomra Olaszországban és Hitler szövetségese volt. 1943-ban a király parancsára letartóztatták, majd a németek kiszabadították és támogatásukkal Észak-Itáliában a Salói Köztársaságot vezette. 1945-ben a Németország felé menekülő Mussolinit partizánok fogták el és szeretőjével együtt kivégezték.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.