Mikor startol a tanárok életpályamodellje? Hoffmann ragaszkodna a 2013-hoz

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben...

  • MTI
2013 szeptemberében jöhet az életpályamodell. Vagy 2014 januárjában
MTI / Varga György

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben lépjen hatályba. Az államtitkár kedden, az m1 Ma Reggel című műsorában ezt annak kapcsán mondta, hogy a hétfőn megjelent Széll Kálmán-terv 2.0 oktatási fejezete a pedagógus-életpályamodellt 2013 szeptemberétől léptetné hatályba, ha a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák, ám ha a körülmények nem adottak, vizsgálandónak nevezi a 2014. januári bevezetését.

Hoffmann Rózsa szerint a terv erre vonatkozó passzusa egy "bizonytalan megfogalmazás, egy esélylatolgatás". Mint kiemelte: a Széll Kálmán-terv nem azt írja, hogy kitolják a pedagógus-életpálya bevezetését, hanem azt, hogy ha makrogazdasági mutatók nagyon negatívan alakulnának, akkor "esetleg megfontolandó" hogy 2014. január elsejétől vezessék azt be.

Az államtitkár ezt viszont nem tartja jó megoldásnak, mivel a pedagógus- életpályamodell bevezetése nem csak a magasabb fizetést, hanem egy másfajta munkaszervezést is jelent, amelyet tanév közben nem lehet meglépni. A kettőnek egyszerre kell indulnia, szeptember elsejétől - szögezte le.

Hoffmann Rózsa azt mondta, ennek érdekében mindent megtesz, továbbá bízik abban, hogy nem omlik össze a gazdaság és a 2013-ra számolt nem százmilliárdos, hanem egy nagyságrenddel kevesebb milliárd forintot igénylő többletet az ország képes lesz előteremteni. Ugyanis - mint fogalmazott - "sok-sok évtizedes adósságot kell pótolni", de ehhez megvan az eltökéltség a kormányban is - tette hozzá Hoffmann Rózsa.

A kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. A terv oktatási fejezete kiemelt célként fogalmazza meg a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelését. Továbbá kitér arra is, hogy 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely fontos szerepet játszhat abban, hogy 2020-ig a vállalt célok irányába növeljék a felsőfokú végzettségűek arányát.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.