Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben...
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben lépjen hatályba. Az államtitkár kedden, az m1 Ma Reggel című műsorában ezt annak kapcsán mondta, hogy a hétfőn megjelent Széll Kálmán-terv 2.0 oktatási fejezete a pedagógus-életpályamodellt 2013 szeptemberétől léptetné hatályba, ha a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák, ám ha a körülmények nem adottak, vizsgálandónak nevezi a 2014. januári bevezetését.
Hoffmann Rózsa szerint a terv erre vonatkozó passzusa egy "bizonytalan megfogalmazás, egy esélylatolgatás". Mint kiemelte: a Széll Kálmán-terv nem azt írja, hogy kitolják a pedagógus-életpálya bevezetését, hanem azt, hogy ha makrogazdasági mutatók nagyon negatívan alakulnának, akkor "esetleg megfontolandó" hogy 2014. január elsejétől vezessék azt be.
Az államtitkár ezt viszont nem tartja jó megoldásnak, mivel a pedagógus- életpályamodell bevezetése nem csak a magasabb fizetést, hanem egy másfajta munkaszervezést is jelent, amelyet tanév közben nem lehet meglépni. A kettőnek egyszerre kell indulnia, szeptember elsejétől - szögezte le.
Hoffmann Rózsa azt mondta, ennek érdekében mindent megtesz, továbbá bízik abban, hogy nem omlik össze a gazdaság és a 2013-ra számolt nem százmilliárdos, hanem egy nagyságrenddel kevesebb milliárd forintot igénylő többletet az ország képes lesz előteremteni. Ugyanis - mint fogalmazott - "sok-sok évtizedes adósságot kell pótolni", de ehhez megvan az eltökéltség a kormányban is - tette hozzá Hoffmann Rózsa.
A kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. A terv oktatási fejezete kiemelt célként fogalmazza meg a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelését. Továbbá kitér arra is, hogy 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely fontos szerepet játszhat abban, hogy 2020-ig a vállalt célok irányába növeljék a felsőfokú végzettségűek arányát.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
