Megmenekültek a szlovákiai magyar általános iskolák

Jóváhagyta a pozsonyi parlament szerdán este a közoktatási törvény azon módosítását, amely kiveszi a jogszabály kötelező osztálylétszámokat bevezető szakasza alól a nemzetiségi oktatási nyelvű általános iskolákat, s így a kvótát nem teljesítő intézményeket nem kell majd bezárni. A jogszabály eredeti változata közel száz felvidéki magyar iskola létét veszélyeztette.

  • eduline/mti
Shutterstock

A jogszabály hasonló - de az iskoláknak a most jóváhagyottnál csak szűkebb körének enyhítést hozó - módosítását közel három héttel ezelőtt hagyta jóvá a pozsonyi kormány.

Azonban míg az akkor jóváhagyott változat csupán az alsó tagozattal működő általános iskolákat vonta volna ki az osztálylétszám-kvóta hatálya alól, a parlamenti vita során véglegesített változat - a Most-Híd egyik képviselőjének javaslatára - úgy egészült ki, hogy a kivételt kiterjesztette a teljes szervezettségű - vagyis alsó és felső tagozatot egyaránt működtető - nemzetiségi oktatási nyelvű általános iskolákra is.

41 magyar iskola zárhat be Szlovákiában: csak félsikert értek el a tiltakozók

A módosítás ugyan sok - a közoktatási törvény minimális osztálylétszámai miatt szeptembertől bezárással fenyegetett - magyar oktatási nyelvű általános iskolának a megmenekülést jelenti, mégsem minősíthető teljes megoldásnak, mivel nem terjed ki a középiskolákra, amelyeket a törvény rendelkezései ugyancsak veszélyeztetnek.

A 150 fős pozsonyi parlamentben 108 vokssal jóváhagyott jogszabály-módosítás elfogadását a Most-Híd szlovák-magyar párt közleményében egy hároméves bizonytalanság végeként jellemezte.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.