Még mindig nem tudják, miért lövöldözött a connecticuti iskolai ámokfutó

Nem derül ki a connecticuti Newtownban tavaly december 14-én elkövetett iskolai mészárlás indítéka a hétfőn...

  • MTI

Nem derül ki a connecticuti Newtownban tavaly december 14-én elkövetett iskolai mészárlás indítéka a hétfőn nyilvánosságra hozott nyomozati jegyzőkönyvből.

Newtownban egy fegyveres ámokfutó kevesebb mint 11 perc alatt végzett húsz kisgyerekkel és hat felnőttel a Sandy Hook általános iskolában. A rendőrség alig négy perccel az első 911-es segélyhívások után kiérkezett a helyszínre, az elkövető, a 20 éves Adam Lanza pedig egy perccel később végzett magával.

Az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb iskolai tömeggyilkosságáról készített 44 oldalas jegyzőkönyv arra a megállapításra jutott, hogy a támadó egyedül követte el tettét, ám közvetlen indítékai továbbra sem világosak.

A dokumentumot összeállító Stephen Sedensky connecticuti államügyész felhívta a figyelmet arra, hogy Lanza, aki az iskolai ámokfutást megelőzően a saját anyjával is végzett, mániákus érdeklődést mutatott a tömeggyilkosságok iránt, különösen a coloradói Columbine-ban 1999-ben elkövetett középiskolai mészárlás foglalkoztatta.

Columbine-ban Eric Harris és Dylan Klebold meggyilkolta 12 diáktársát és egy tanárát. További 24 tanuló és három felnőtt megsebesült. A két ottani merénylő indítékait szintén homály fedi. Igaz, csodálatuk tárgya volt a szövetségi hatalom ellen lázadó Timothy McVeigh és Terry Nichols által 1995-ben Oklahoma Cityben elkövetett robbantás, amelyben 168-an vesztették életüket és több mint 680-an sérültek meg.

A connecticuti állami rendőrség a tavalyi newtowni támadás bizonyítékainak listáját később fogja nyilvánosságra hozni. Barack Obama amerikai elnök az újabb iskolai mészárlás nyomán eredménytelenül próbálkozott meg a fegyverek beszerzésére és tartására vonatkozó szövetségi szabályok megszigorításával. Több államban ugyanakkor korlátozták a félautomata karabélyokhoz való hozzájutás lehetőségét, a megvásárolható tölténytárak kapacitását, valamint megpróbálták kizárni az elmebetegek lőfegyverhez jutását.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.