Sok kérdés még mindig nyitva van a hittanoktatás terén, a tanév végén is - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a három nagy keresztény egyház és a kormányzat képviselőinek csütörtöki tárgyalása után az MTI-nek. Gáncs Péter úgy fogalmazott: "nagyon nehéz úgy tervezni az új tanévet, hogy nem egészen tudjuk, mi mennyi".
Közölte, az eddigi elképzelések szerint hét tanulóval számoltak volna egy hittancsoportot, a csütörtöki megbeszélésen ez a szám már 12 volt. Erre a létszámra utalható a hittanárnak a teljes óradíj, az ennél kisebb csoportokban arányosan kevesebbet lehet fizetni a pedagógusoknak, "úgy pedig nehéz hitoktatókat találni, ha csak nagyon szerény anyagi juttatást" tudnak nekik adni - tette hozzá.
Utalt arra, a kisebb felekezeteknek nem előnyös a hittancsoportok létszámának tervezett felemelése, de előfordul, hogy akár a legnagyobb egyháznak is gondot okoz a 12 hittanos tanuló kiállítása egy kisebb létszámú évfolyamból.
Az elnök-püspök elmondta, a hittankönyvek körül is tapasztalhatók bizonytalanságok, mert nem lehet tudni, hogy azokról kinek kell gondoskodnia. Van olyan álláspont, miszerint a hittankönyveket az egyházaknak kellene kiosztaniuk, mások pedig az esélyegyenlőségre hivatkozva azt szeretnék, ha ezt is az iskolák intéznék. Kitért arra, hogy ez utóbbival szemben voltak, akik korábban adatvédelmi aggályokat fogalmaztak meg, de ezeket kétségbe lehet vonni, mert már az első nap láthatja mindenki az iskolákban, ki melyik hittant választotta.
Tájékoztatása szerint kérdésként merült fel a tárgyaláson az az elképzelés is, hogy a jövőben kifejezetten az egyházi fenntartók kapják meg az iskolák fenntartásához szükséges pénzeket. Felhívta a figyelmet arra: az egyházak között különbség van. A protestánsoknál jellemzően a gyülekezet a fenntartó, és eddig náluk az volt a gyakorlat, hogy a kiegészítő normatívával az egyház kompenzálni tudta a szegényebb gyülekezetek által fenntartott iskolákat. Mostantól azonban úgy néz ki, az lesz az egyházi törvényben, hogy mindent a fenntartók kapnak, azaz a protestánsoknál a gyülekezetek - mondta.
Gáncs Péter úgy véli, talán logikusabb lenne a naptári év végéig fenntartani a jelenlegi egyházi oktatási finanszírozást, mert "az átállás nincs előkészítve". Mint mondta, a kormányzat cáfolta, hogy fennállna a veszélye annak: az egyházi iskolák tanárai kevesebb fizetést kapnak majd az életpályamodell bevezetésével, mint az állami fenntartású iskolákban dolgozók.
Utalt arra, a kormányzat képviselői reményeket fűznek ahhoz, hogy az Európai Unió pénzügyminiszterei úgy döntenek: megszüntetik a Magyarország ellen csaknem tíz éve indított túlzottdeficit-eljárást, ha pedig ez megtörténik, felszabadulhatnak források az oktatásra is, és a pedagógus-életpályamodellt be tudják vezetni, ami jelentős béremeléssel jár.
Hozzátette: a tárgyaláson részt vett Hoffmann Rózsa köznevelési és Hölvényi György egyházügyi államtitkár, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Mohos Gábor, az MKPK titkára és Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is.
Az evangélikus elnök-püspök megjegyezte, a kormányzati képviselőkkel abban állapodtak meg, hogy az egyházak péntek délig megteszik észrevételeiket a kérdésekkel kapcsolatban.
