Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban. Apja költő és tanító, aki mindvégig támogatta lánya kiállását a nők jogai mellett. A diáklány tizenegy évesen már nyilvánosan felszólalt az ellen, hogy a pakisztáni tartományban egyre nagyobb hatalomra szert tevő iszlám fundamentalista tálibok nem engedik, hogy a lányok tanulhassanak.
A Szvat-völgyet 2008-ban elfoglalták a tálibok, akik azonnal bezárták a lányiskolákat (a legtöbbnek még az épületét is felrobbantották), betiltották a zenét és a televíziót, sőt még azt is, hogy a nők egyedül menjenek vásárolni. Juszafzai dühében kampányolni kezdett a tálibok ellen, Gul Makar (Búzavirág) álnéven írott blogbejegyzései, amelyekben mindennapjait írta le a fundamentalisták uralma alatt, még a BBC brit közszolgálati televízió honlapján is megjelentek.
A Szvat-völgyet fél év után visszafoglalta a pakisztáni hadsereg, Juszafzairól dokumentumfilm készült, számos nyilatkozatot adott, megkapta a civileknek adható legmagasabb pakisztáni kitüntetést. A lány tisztában volt azzal, hogy kilétének nyilvánosságra kerülése után életveszélybe került, mert egy fanatikus tálib milícia vezetője, Maulana Fazlullah mindent megtett, hogy elhallgattassa. A Facebookon fenyegető kommenteket kapott, az ajtaja alá becsúsztatott újságokban figyelmeztették, hogy hagyjon fel a "nyugati gondolkodást népszerűsítő tevékenységével".
Mivel nem fogadott szót, a tálibok úgy döntöttek, hogy "cselekedni" kell, és gyilkosokat küldtek rá, noha a törzsi törvények tiltják nők megölését. 2012. október 9-én két merénylő állította meg az őt is szállító iskolabuszt egy katonai ellenőrző pont közelében, és név szerint szólították a tizenöt éves lányt. Rémült társai ugyan azt mondták, hogy nincs a buszon, de a fegyveresek tudták, kit keresnek: célba vették, találat érte a fején, nyakán és vállán, a golyók két másik lányt is megsebesítettek.
Pakisztánban a magániskolák betiltották a lányok és nők oktatásának tálib tilalmát ellenző Malala Juszufzai diáklány önéletrajzi könyvét, a lányt pedig a Nyugat bábjának bélyegezték. Adíb Dzsavedani, az összes, a mintegy 40 ezer pakisztáni magániskolát tömörítő szervezet elnöke vasárnap bejelentette, hogy a szövetség betiltotta, pontosabban kitiltotta a magániskolák könyvtáraiból Malala könyvét.
Malala csodával határos módon életben maradt. Helikopterrel szállították kórházba, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, kezelését Angliában fejezték be, ahol azóta is él. A merénylet után az amúgy is nemzeti hősnek számító kislányból nemzetközi példakép vált, akit Barack Obama amerikai elnöktől Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárig támogatásukról biztosítottak a világ vezetői. Az egyik legismertebb tinédzser lett, aki 2013 és 2015 között minden évben szerepelt a Time magazin listáján a világ legbefolyásosabb emberei között. Pakisztánban a támadás után néhány nap alatt milliók írták alá azt a petíciót, amely a nők oktatáshoz való jogának törvénybe iktatását követelte, s a jogszabályt nem sokkal később el is fogadta a parlament.
A tálibok ugyanakkor bejelentették, hogy Malala - szerintük "a hűtlenség és az ocsmányság jelképe" - továbbra is célpontjaik között szerepel, a díjakat pedig csak azért kapja, mert az iszlám ellen dolgozik. Szomorú tény, hogy egy néhány hónapja közzétett jelentés szerint Pakisztánban még mindig 25 millió gyermek nem jut oktatáshoz, aminek az az oka, hogy az új erőre kapott tálib lázadók egyre gyakrabban követnek el támadásokat iskolák ellen, de a hadsereg is az oktatási intézmények épületeit használja laktanyának hadműveleteihez.
Juszafzai 2013 februárjában jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, amikor bejelentette: alapot hozott létre, melynek célja, hogy minden lány, minden gyerek tanulhasson. Az alap először Pakisztánban épített iskolákat lányok számára. Malala 2013 júliusában, 16. születésnapján felszólalhatott az ENSZ-ben, fogadta Barack Obama amerikai elnök és II. Erzsébet brit királynő. Megkapta az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet legrangosabb kitüntetését, A lelkiismeret nagykövete díjat, az Európai Parlament Szaharov-díját, amelyet a gondolatszabadság melletti fellépésért ítélnek oda minden évben, továbbá a legmagasabb polgári személyeknek adható amerikai elismerést, az elnöki Szabadság-érmet.
2014-ben az indiai Kailás Szatjárthival megosztva a gyermekek jogaiért folytatott harca elismeréseként megkapta a Nobel-békedíjat, s tizenhét évesen a legfiatalabb Nobel-díjas lett. Az indoklás szerint Malala, aki hosszú évek óta küzd a lányok tanuláshoz való jogáért, saját példájával bizonyította, hogy a gyermekek és fiatalok maguk is hozzájárulhatnak helyzetük javításához, amihez hozzátették: mindezt a legveszélyesebb körülmények között tette.
Életéről könyv és film is született. 2013-ban megjelent memoárjai világszerte milliós példányszámban keltek el, és beszédeiért is komoly összegeket kér. Az összegyűlt dollármilliókat jótékony célokra fordítja, alapítványa mellett oktatással foglalkozó szervezeteket támogat. Idén áprilisban António Guterres ENSZ-főtitkár a béke küldöttévé nevezte ki a Nobel-békedíjas pakisztáni diáklányt, ő a legfiatalabb, akit valaha is megbíztak az ENSZ erkölcsi tekintélyt igénylő feladatával.
Az idei Nobel-békedíjas Malala Juszafzai kapta megosztva a 2014-es Világ Gyermekei-díjat. A pakisztáni diáklány a szerdai díjátadó alkalmából közölte, hogy a kitüntetéssel járó pénzjutalmat a gázai iskolák újjáépítésére fordítja. "Ezt a pénzt teljes egészében a gázai gyermekek iskoláinak újjáépítésre fordítjuk.
