Hende: majdnem 1800 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben az előző tanévben

Az előző tanévben 1780 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli...

  • MTI
MTI Fotó: Kovács Attila

Az előző tanévben 1780 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában, a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban emelt szinten 12, közép szinten 219 középiskolás tett érettségi vizsgát katonai alapismeretek tantárgyból - írta Hende Csaba honvédelmi miniszter a parlament honlapján.

Ezenfelül a múlt tanévben a felsőoktatási intézményekben is több mint 1500 hallgató vette fel a honvédelmi alapismeretek tantárgyat. A miniszter Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta: a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésének elősegítésére a 2013/2014-es tanévben folytatódik a KatonaSuli program. Azon fiatalok megszólítására pedig, akik nem vesznek részt a honvédelmi ismeretek tantervszerű oktatásában, a 2013-as évtől kezdődően a Honvédelmi Kötelék programon keresztül is törekszik a tárca - tette hozzá.

Hende Csaba augusztus 31-én jelentette be, hogy a debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskolában szeptemberben kezdődő új katonai képzéssel elindul a honvédelmi nevelés programja. Az ezzel kapcsolatos - most közzétett -, Juhász Ferencnek írt válaszaiban a tárcavezető kifejtette, hogy a szakközépiskola és kollégium átvételével a Honvédelmi Minisztérium célja egy olyan intézmény létrehozása, ahol a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésben részesülnek, a katonai pályáról hiteles ismereteket szerezhetnek és mindezek mellett minőségi oktatást is kapnak.

Mint fogalmazott: "a tárca célja nem az, hogy a növendékekből mindenáron katona váljon, hanem, hogy olyan külső és belső tartás és hivatástudat alakuljon ki bennük, amire akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is eredményesen építhet a tisztté formálás során".

Az intézménybe való jelentkezés nem vonja szükségszerűen maga után a katonai pályára lépést, viszont olyan fiatalok képzése valósulhat meg, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után a katonai tanintézetek számára minőségi utánpótlást jelenthetnek, illetve felnőttként a Magyar Honvédség szimpatizánsaiként folytathatják civil életüket, ezáltal a magyar társadalom egészében erősítik a Magyar Honvédség pozitív megítélését.

A miniszter közlése szerint a honvédelmi nevelésben az iskola 9-12. évfolyamán tanulók felmenő rendszerben fognak részt venni. A most indult tanévben a 9. évfolyamon 70 tanuló kezdte meg tanulmányait, a jövőben pedig évfolyamonként 50-70 tanuló beiskolázásával számol a Honvédelmi Minisztérium.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.