Hende: majdnem 1800 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben az előző tanévben

Az előző tanévben 1780 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli...

  • MTI
MTI Fotó: Kovács Attila

Az előző tanévben 1780 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában, a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban emelt szinten 12, közép szinten 219 középiskolás tett érettségi vizsgát katonai alapismeretek tantárgyból - írta Hende Csaba honvédelmi miniszter a parlament honlapján.

Ezenfelül a múlt tanévben a felsőoktatási intézményekben is több mint 1500 hallgató vette fel a honvédelmi alapismeretek tantárgyat. A miniszter Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta: a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésének elősegítésére a 2013/2014-es tanévben folytatódik a KatonaSuli program. Azon fiatalok megszólítására pedig, akik nem vesznek részt a honvédelmi ismeretek tantervszerű oktatásában, a 2013-as évtől kezdődően a Honvédelmi Kötelék programon keresztül is törekszik a tárca - tette hozzá.

Hende Csaba augusztus 31-én jelentette be, hogy a debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskolában szeptemberben kezdődő új katonai képzéssel elindul a honvédelmi nevelés programja. Az ezzel kapcsolatos - most közzétett -, Juhász Ferencnek írt válaszaiban a tárcavezető kifejtette, hogy a szakközépiskola és kollégium átvételével a Honvédelmi Minisztérium célja egy olyan intézmény létrehozása, ahol a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésben részesülnek, a katonai pályáról hiteles ismereteket szerezhetnek és mindezek mellett minőségi oktatást is kapnak.

Mint fogalmazott: "a tárca célja nem az, hogy a növendékekből mindenáron katona váljon, hanem, hogy olyan külső és belső tartás és hivatástudat alakuljon ki bennük, amire akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is eredményesen építhet a tisztté formálás során".

Az intézménybe való jelentkezés nem vonja szükségszerűen maga után a katonai pályára lépést, viszont olyan fiatalok képzése valósulhat meg, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után a katonai tanintézetek számára minőségi utánpótlást jelenthetnek, illetve felnőttként a Magyar Honvédség szimpatizánsaiként folytathatják civil életüket, ezáltal a magyar társadalom egészében erősítik a Magyar Honvédség pozitív megítélését.

A miniszter közlése szerint a honvédelmi nevelésben az iskola 9-12. évfolyamán tanulók felmenő rendszerben fognak részt venni. A most indult tanévben a 9. évfolyamon 70 tanuló kezdte meg tanulmányait, a jövőben pedig évfolyamonként 50-70 tanuló beiskolázásával számol a Honvédelmi Minisztérium.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.