Hende: majdnem 1800 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben az előző tanévben

Az előző tanévben 1780 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli...

  • MTI
MTI Fotó: Kovács Attila

Az előző tanévben 1780 középiskolás vett részt honvédelmi nevelésben a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában, a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban emelt szinten 12, közép szinten 219 középiskolás tett érettségi vizsgát katonai alapismeretek tantárgyból - írta Hende Csaba honvédelmi miniszter a parlament honlapján.

Ezenfelül a múlt tanévben a felsőoktatási intézményekben is több mint 1500 hallgató vette fel a honvédelmi alapismeretek tantárgyat. A miniszter Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta: a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésének elősegítésére a 2013/2014-es tanévben folytatódik a KatonaSuli program. Azon fiatalok megszólítására pedig, akik nem vesznek részt a honvédelmi ismeretek tantervszerű oktatásában, a 2013-as évtől kezdődően a Honvédelmi Kötelék programon keresztül is törekszik a tárca - tette hozzá.

Hende Csaba augusztus 31-én jelentette be, hogy a debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskolában szeptemberben kezdődő új katonai képzéssel elindul a honvédelmi nevelés programja. Az ezzel kapcsolatos - most közzétett -, Juhász Ferencnek írt válaszaiban a tárcavezető kifejtette, hogy a szakközépiskola és kollégium átvételével a Honvédelmi Minisztérium célja egy olyan intézmény létrehozása, ahol a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésben részesülnek, a katonai pályáról hiteles ismereteket szerezhetnek és mindezek mellett minőségi oktatást is kapnak.

Mint fogalmazott: "a tárca célja nem az, hogy a növendékekből mindenáron katona váljon, hanem, hogy olyan külső és belső tartás és hivatástudat alakuljon ki bennük, amire akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is eredményesen építhet a tisztté formálás során".

Az intézménybe való jelentkezés nem vonja szükségszerűen maga után a katonai pályára lépést, viszont olyan fiatalok képzése valósulhat meg, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után a katonai tanintézetek számára minőségi utánpótlást jelenthetnek, illetve felnőttként a Magyar Honvédség szimpatizánsaiként folytathatják civil életüket, ezáltal a magyar társadalom egészében erősítik a Magyar Honvédség pozitív megítélését.

A miniszter közlése szerint a honvédelmi nevelésben az iskola 9-12. évfolyamán tanulók felmenő rendszerben fognak részt venni. A most indult tanévben a 9. évfolyamon 70 tanuló kezdte meg tanulmányait, a jövőben pedig évfolyamonként 50-70 tanuló beiskolázásával számol a Honvédelmi Minisztérium.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.