Lesújtó véleménnyel vannak a szülők az iskolai nyelvoktatásról

Nem meglepő eredménnyel zárult egy, a szülők körében végzett felmérés: a többség gyengének ítéli az iskolai nyelvoktatást.

  • Eduline
pixabay

A Szülői Hang májusban online kérdőíves felmérést végzett a szülők körében, akik egy ötös skálán 2,57-re értékelték a valós szituációkban alkalmazható kommunikációra felkészítés tekintetében.

A felmérésből az derül ki, hogy sok múlik a tanár személyén, ugyanis akik az átlagnál jobb értékelést adtak, azok legtöbbször a tanárt értékelték jól. Az is sokat elárul, hogy 13 százalék egyáltalán nem tudott pozitívumot megnevezni az iskolai nyelvoktatással kapcsolatban.

A legnagyobb problémát leggyakrabban a rossz tanítási módszertanra utaló problémák jelentik: sokan jelezték, hogy az oktatás túl elméleti, és nem készít fel a valós életben alkalmazható valódi szóbeli kommunikációra és nem is motivál kellően, ezzel szemben viszont szükségtelenül nagy hangsúlyt fektet a nyelvtanra, egyes visszajelzések szerint a szükségtelen magolásra.

Az iskolai nyelvoktatás színvonalának emelése azért is fontos lenne, mert 2020-tól már csak az léphet be a felsőoktatásba, akinek van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Bár a közoktatásnak elméletileg célja a 12. osztály végéig középfokú nyelvtudást adni, ez a legtöbb esetben csak költséges magánórákkal megtámogatva sikerül.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.