Nem meglepő eredménnyel zárult egy, a szülők körében végzett felmérés: a többség gyengének ítéli az iskolai nyelvoktatást.
A Szülői Hang májusban online kérdőíves felmérést végzett a szülők körében, akik egy ötös skálán 2,57-re értékelték a valós szituációkban alkalmazható kommunikációra felkészítés tekintetében.
A felmérésből az derül ki, hogy sok múlik a tanár személyén, ugyanis akik az átlagnál jobb értékelést adtak, azok legtöbbször a tanárt értékelték jól. Az is sokat elárul, hogy 13 százalék egyáltalán nem tudott pozitívumot megnevezni az iskolai nyelvoktatással kapcsolatban.
A legnagyobb problémát leggyakrabban a rossz tanítási módszertanra utaló problémák jelentik: sokan jelezték, hogy az oktatás túl elméleti, és nem készít fel a valós életben alkalmazható valódi szóbeli kommunikációra és nem is motivál kellően, ezzel szemben viszont szükségtelenül nagy hangsúlyt fektet a nyelvtanra, egyes visszajelzések szerint a szükségtelen magolásra.
Az iskolai nyelvoktatás színvonalának emelése azért is fontos lenne, mert 2020-tól már csak az léphet be a felsőoktatásba, akinek van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Bár a közoktatásnak elméletileg célja a 12. osztály végéig középfokú nyelvtudást adni, ez a legtöbb esetben csak költséges magánórákkal megtámogatva sikerül.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
