Lesújtó véleménnyel vannak a szülők az iskolai nyelvoktatásról

Nem meglepő eredménnyel zárult egy, a szülők körében végzett felmérés: a többség gyengének ítéli az iskolai nyelvoktatást.

  • Eduline
pixabay

A Szülői Hang májusban online kérdőíves felmérést végzett a szülők körében, akik egy ötös skálán 2,57-re értékelték a valós szituációkban alkalmazható kommunikációra felkészítés tekintetében.

A felmérésből az derül ki, hogy sok múlik a tanár személyén, ugyanis akik az átlagnál jobb értékelést adtak, azok legtöbbször a tanárt értékelték jól. Az is sokat elárul, hogy 13 százalék egyáltalán nem tudott pozitívumot megnevezni az iskolai nyelvoktatással kapcsolatban.

A legnagyobb problémát leggyakrabban a rossz tanítási módszertanra utaló problémák jelentik: sokan jelezték, hogy az oktatás túl elméleti, és nem készít fel a valós életben alkalmazható valódi szóbeli kommunikációra és nem is motivál kellően, ezzel szemben viszont szükségtelenül nagy hangsúlyt fektet a nyelvtanra, egyes visszajelzések szerint a szükségtelen magolásra.

Az iskolai nyelvoktatás színvonalának emelése azért is fontos lenne, mert 2020-tól már csak az léphet be a felsőoktatásba, akinek van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Bár a közoktatásnak elméletileg célja a 12. osztály végéig középfokú nyelvtudást adni, ez a legtöbb esetben csak költséges magánórákkal megtámogatva sikerül.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu