Lesújtó véleménnyel vannak a szülők az iskolai nyelvoktatásról

Nem meglepő eredménnyel zárult egy, a szülők körében végzett felmérés: a többség gyengének ítéli az iskolai nyelvoktatást.

  • Eduline
pixabay

A Szülői Hang májusban online kérdőíves felmérést végzett a szülők körében, akik egy ötös skálán 2,57-re értékelték a valós szituációkban alkalmazható kommunikációra felkészítés tekintetében.

A felmérésből az derül ki, hogy sok múlik a tanár személyén, ugyanis akik az átlagnál jobb értékelést adtak, azok legtöbbször a tanárt értékelték jól. Az is sokat elárul, hogy 13 százalék egyáltalán nem tudott pozitívumot megnevezni az iskolai nyelvoktatással kapcsolatban.

A legnagyobb problémát leggyakrabban a rossz tanítási módszertanra utaló problémák jelentik: sokan jelezték, hogy az oktatás túl elméleti, és nem készít fel a valós életben alkalmazható valódi szóbeli kommunikációra és nem is motivál kellően, ezzel szemben viszont szükségtelenül nagy hangsúlyt fektet a nyelvtanra, egyes visszajelzések szerint a szükségtelen magolásra.

Az iskolai nyelvoktatás színvonalának emelése azért is fontos lenne, mert 2020-tól már csak az léphet be a felsőoktatásba, akinek van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Bár a közoktatásnak elméletileg célja a 12. osztály végéig középfokú nyelvtudást adni, ez a legtöbb esetben csak költséges magánórákkal megtámogatva sikerül.

Hozzászólások

„Mondjon le a kancellár, a rektor és a többi felelős döntéshozó” – elegük lett a képzős hallgatóknak az erőszakbotrány kezelését feltáró jelentés után

Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.