Meddig lehet jelentkezni a gimnáziumokba, szakközépiskolákba és szakiskolákba? Minden diáknak meg kell írnia a központi felvételit? Hol tartanak szóbelit és alkalmassági vizsgát? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat a középiskolai felvételiről.
Milyen a felvételi eljárás?
A felvételi a központi írásbelivel kezdődik, ezt januárban tartják. Ezután februárig kell kiválasztani azokat a középiskolákat, ahová jelentkeznétek, majd jöhetnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák február végén, március elején. A felvételi eredményeket április végén hirdetik ki, a rendkívüli felvételi eljárást pedig májusban tartják.
Kinek kell központi írásbelit írnia?
Ez attól függ, hogy milyen középiskolába jelentkeztek. Vannak olyan intézmények, amelyek az általános iskolai jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, de sok helyen kérik a központi írásbeli eredményét is, sőt akár szóbeliztethetnek is. Ha még nem tudjátok, milyen iskolába fogtok jelentkezni, akkor a biztonság kedvéért érdemes megírni a központi vizsgát.
Hogyan számítják a pontokat?
Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.
Az egyes iskolák pontszámítási szabályait a középiskolák felvételi tájékoztatójában találjátok, ezeket az Oktatási Hivatal honlapjáról tölthetitek le.
Az általános iskolai eredmények közül mire adnak pontot?
Csak az év végi és az utolsó félévi érdemjegyekre. Verseny- vagy sporteredményeket, nyelvvizsgát és hasonló, a bizonyítványban és a félévi értesítőben nem szereplő eredményekért nem jár pont. A magatartásból és a szorgalomból kapott jegyeket sem vehetik figyelembe.
Hol kell megírni az írásbelit?
Nem minden középiskola szervez írásbelit. Az Oktatási Hivatal már nyilvánosságra hozta a szervező iskolák listáját, ebből kell kiválasztanotok azt az egyet, ahol megírnátok a vizsgát. Érdemes a lakóhelyetekhez legközelebb eső középiskolát választani, még akkor is, ha esetleg nem ide akartok felvételizni - nem számít, hogy hol írjátok meg a felvételit, teljesen szabadon választhattok. A listát itt találjátok.
Meddig és hogyan kell jelentkezni az írásbelire?
Ha kiválasztottátok a középiskolát a fenti listából, akkor nekik kell elküldenetek a jelentkezési lapot. A jelentkezési határidő december 9.
Mikor tartják az írásbelit?
Január 17-én, 10 órakor kezdődik a kétórás írásbeli vizsga. Ha alapos ok miatt - például orvos által igazolt betegség - nem tudtok elmenni, január 22-én írhatjátok meg a pótló felvételit.
Milyen feladatok lesznek?
Két tantárgyból, matekból és magyarból fogtok vizsgázni. Mindkét feladatsorra 45 percetek van, és 10-10 feladatot kell megoldanotok. Mivel az utolsó év tananyagát különböző ütemben tanuljátok, ezért elsősorban a korábbi évek tananyagából válogatnak. A részletekért olvassátok el összefoglalónkat, vagy nézzétek meg az elmúlt évek feladatsorait. Az eredményeket február 5-én küldik ki.
Mikor kell beadni a jelentkezési lapokat?
Február 13-ig kell elküldeni a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre.
Mikor tartják a szóbeliket?
A jelentkezések beérkezése után, február 17. és március 6. között. A szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat az adott középiskolában szervezik, és mivel ezek nem központiak, ezért előfordulhat, hogy többször is vizsgáznotok kell, attól függően, hány középiskolába jelentkeztetek.
Mikor derül ki, hogy hova vettek fel?
Az iskolák az egyeztetett felvételi jegyzék alapján április 24-én küldik ki az értesítőket.
Mi történik, ha nem kerültem be sehová?
Részt kell vennetek a rendkívüli felvételi eljáráson. Ilyenkor olyan iskolába jelentkezhettek, ahol a helyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. A rendkívüli felvételit május 4. és 14. között tartják, május 15-én derül ki, hogy ki hova került be.
A HVG 2015-ös középiskolai rangsoráról itt olvashattok - a teljes kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
