Ilyen lesz az idei középiskolai felvételi - a legfontosabb kérdések és válaszok

Meddig lehet jelentkezni a gimnáziumokba, szakközépiskolákba és szakiskolákba? Minden diáknak meg kell írnia a központi felvételit? Hol tartanak szóbelit és alkalmassági vizsgát? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat a középiskolai felvételiről.

  • Eduline

Milyen a felvételi eljárás?

A felvételi a központi írásbelivel kezdődik, ezt januárban tartják. Ezután februárig kell kiválasztani azokat a középiskolákat, ahová jelentkeznétek, majd jöhetnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák február végén, március elején. A felvételi eredményeket április végén hirdetik ki, a rendkívüli felvételi eljárást pedig májusban tartják.

Kinek kell központi írásbelit írnia?

Ez attól függ, hogy milyen középiskolába jelentkeztek. Vannak olyan intézmények, amelyek az általános iskolai jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, de sok helyen kérik a központi írásbeli eredményét is, sőt akár szóbeliztethetnek is. Ha még nem tudjátok, milyen iskolába fogtok jelentkezni, akkor a biztonság kedvéért érdemes megírni a központi vizsgát.

Hogyan számítják a pontokat?

Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.

shutterstock

Az egyes iskolák pontszámítási szabályait a középiskolák felvételi tájékoztatójában találjátok, ezeket az Oktatási Hivatal honlapjáról tölthetitek le.

Az általános iskolai eredmények közül mire adnak pontot?

Csak az év végi és az utolsó félévi érdemjegyekre. Verseny- vagy sporteredményeket, nyelvvizsgát és hasonló, a bizonyítványban és a félévi értesítőben nem szereplő eredményekért nem jár pont. A magatartásból és a szorgalomból kapott jegyeket sem vehetik figyelembe.

Hol kell megírni az írásbelit?

Nem minden középiskola szervez írásbelit. Az Oktatási Hivatal már nyilvánosságra hozta a szervező iskolák listáját, ebből kell kiválasztanotok azt az egyet, ahol megírnátok a vizsgát. Érdemes a lakóhelyetekhez legközelebb eső középiskolát választani, még akkor is, ha esetleg nem ide akartok felvételizni - nem számít, hogy hol írjátok meg a felvételit, teljesen szabadon választhattok. A listát itt találjátok.

Meddig és hogyan kell jelentkezni az írásbelire?

Ha kiválasztottátok a középiskolát a fenti listából, akkor nekik kell elküldenetek a jelentkezési lapot. A jelentkezési határidő december 9.

Mikor tartják az írásbelit?

Január 17-én, 10 órakor kezdődik a kétórás írásbeli vizsga. Ha alapos ok miatt - például orvos által igazolt betegség - nem tudtok elmenni, január 22-én írhatjátok meg a pótló felvételit.

Milyen feladatok lesznek?

Két tantárgyból, matekból és magyarból fogtok vizsgázni. Mindkét feladatsorra 45 percetek van, és 10-10 feladatot kell megoldanotok. Mivel az utolsó év tananyagát különböző ütemben tanuljátok, ezért elsősorban a korábbi évek tananyagából válogatnak. A részletekért olvassátok el összefoglalónkat, vagy nézzétek meg az elmúlt évek feladatsorait. Az eredményeket február 5-én küldik ki.

Mikor kell beadni a jelentkezési lapokat?

Február 13-ig kell elküldeni a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre.

Mikor tartják a szóbeliket?

A jelentkezések beérkezése után, február 17. és március 6. között. A szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat az adott középiskolában szervezik, és mivel ezek nem központiak, ezért előfordulhat, hogy többször is vizsgáznotok kell, attól függően, hány középiskolába jelentkeztetek.

Mikor derül ki, hogy hova vettek fel?

Az iskolák az egyeztetett felvételi jegyzék alapján április 24-én küldik ki az értesítőket.

Mi történik, ha nem kerültem be sehová?

Részt kell vennetek a rendkívüli felvételi eljáráson. Ilyenkor olyan iskolába jelentkezhettek, ahol a helyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. A rendkívüli felvételit május 4. és 14. között tartják, május 15-én derül ki, hogy ki hova került be.

A HVG 2015-ös középiskolai rangsoráról itt olvashattok - a teljes kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.