Meddig lehet jelentkezni a gimnáziumokba, szakközépiskolákba és szakiskolákba? Minden diáknak meg kell írnia a központi felvételit? Hol tartanak szóbelit és alkalmassági vizsgát? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat a középiskolai felvételiről.
Milyen a felvételi eljárás?
A felvételi a központi írásbelivel kezdődik, ezt januárban tartják. Ezután februárig kell kiválasztani azokat a középiskolákat, ahová jelentkeznétek, majd jöhetnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák február végén, március elején. A felvételi eredményeket április végén hirdetik ki, a rendkívüli felvételi eljárást pedig májusban tartják.
Kinek kell központi írásbelit írnia?
Ez attól függ, hogy milyen középiskolába jelentkeztek. Vannak olyan intézmények, amelyek az általános iskolai jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, de sok helyen kérik a központi írásbeli eredményét is, sőt akár szóbeliztethetnek is. Ha még nem tudjátok, milyen iskolába fogtok jelentkezni, akkor a biztonság kedvéért érdemes megírni a központi vizsgát.
Hogyan számítják a pontokat?
Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.
Az egyes iskolák pontszámítási szabályait a középiskolák felvételi tájékoztatójában találjátok, ezeket az Oktatási Hivatal honlapjáról tölthetitek le.
Az általános iskolai eredmények közül mire adnak pontot?
Csak az év végi és az utolsó félévi érdemjegyekre. Verseny- vagy sporteredményeket, nyelvvizsgát és hasonló, a bizonyítványban és a félévi értesítőben nem szereplő eredményekért nem jár pont. A magatartásból és a szorgalomból kapott jegyeket sem vehetik figyelembe.
Hol kell megírni az írásbelit?
Nem minden középiskola szervez írásbelit. Az Oktatási Hivatal már nyilvánosságra hozta a szervező iskolák listáját, ebből kell kiválasztanotok azt az egyet, ahol megírnátok a vizsgát. Érdemes a lakóhelyetekhez legközelebb eső középiskolát választani, még akkor is, ha esetleg nem ide akartok felvételizni - nem számít, hogy hol írjátok meg a felvételit, teljesen szabadon választhattok. A listát itt találjátok.
Meddig és hogyan kell jelentkezni az írásbelire?
Ha kiválasztottátok a középiskolát a fenti listából, akkor nekik kell elküldenetek a jelentkezési lapot. A jelentkezési határidő december 9.
Mikor tartják az írásbelit?
Január 17-én, 10 órakor kezdődik a kétórás írásbeli vizsga. Ha alapos ok miatt - például orvos által igazolt betegség - nem tudtok elmenni, január 22-én írhatjátok meg a pótló felvételit.
Milyen feladatok lesznek?
Két tantárgyból, matekból és magyarból fogtok vizsgázni. Mindkét feladatsorra 45 percetek van, és 10-10 feladatot kell megoldanotok. Mivel az utolsó év tananyagát különböző ütemben tanuljátok, ezért elsősorban a korábbi évek tananyagából válogatnak. A részletekért olvassátok el összefoglalónkat, vagy nézzétek meg az elmúlt évek feladatsorait. Az eredményeket február 5-én küldik ki.
Mikor kell beadni a jelentkezési lapokat?
Február 13-ig kell elküldeni a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre.
Mikor tartják a szóbeliket?
A jelentkezések beérkezése után, február 17. és március 6. között. A szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat az adott középiskolában szervezik, és mivel ezek nem központiak, ezért előfordulhat, hogy többször is vizsgáznotok kell, attól függően, hány középiskolába jelentkeztetek.
Mikor derül ki, hogy hova vettek fel?
Az iskolák az egyeztetett felvételi jegyzék alapján április 24-én küldik ki az értesítőket.
Mi történik, ha nem kerültem be sehová?
Részt kell vennetek a rendkívüli felvételi eljáráson. Ilyenkor olyan iskolába jelentkezhettek, ahol a helyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. A rendkívüli felvételit május 4. és 14. között tartják, május 15-én derül ki, hogy ki hova került be.
A HVG 2015-ös középiskolai rangsoráról itt olvashattok - a teljes kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
