Kiszorulhatnak a kisebb egyházak az iskolai hitoktatásból

Gondot okozhat a hittanórák megszervezése a kisebb egyházaknak, a foglalkozások finanszírozását ugyanis csak akkor...

  • Eduline
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Gondot okozhat a hittanórák megszervezése a kisebb egyházaknak, a foglalkozások finanszírozását ugyanis csak akkor biztosítja az állam, ha egy osztályból legalább hét diák jelentkezik rá - írja a Hír24.

A köznevelési törvény idén szeptembertől 1. és 5. évfolyamon, később felmenő rendszerben „egy olyan kötelező órát vezet be, amelynek tartalma főszabály szerint erkölcstan, de választható helyette hittan is”. A szülő dönt, de korántsem biztos, hogy talál a saját felekezetének megfelelő hittanórát, ugyanis egyik egyházat sem lehet arra kényszeríteni, hogy megszervezze a foglalkozásokat.

Az állam akkor biztosítja a szükséges finanszírozást, ha egy osztályból legalább hét gyerek jelentkezik az adott felekezet hittanóráira. Donáth László evangélikus lelkész szerint  "képtelenség, hogy csak akkor tud valaki az iskolában saját hite szerint papot választani, ha egy osztályból legalább heten kérik ezt". A lelkész egy hétvégi konferencián azt mondta: erre többnyire csak a katolikusoknak van esélyük, a kisebbségeknek nincs.

A katolikus és az evangélikus egyház már jelezte, hogy minden iskolában meg akarja szervezni a hittanoktatást, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója, Kákay István szerint ugyanakkor nem kaptak elég időt a felkészülésre, nincs elég képzett hitoktató. A portál szerint ez a probléma a kisebb egyházaknál általánosnak mondható.

Kákay elmondta: a hit- és erkölcstanórák ügyével kapcsolatos egyeztetés már két éve megkezdődött, és igen konstruktív, nyitott és baráti légkörben zajlott. Egy, prominens egyházi személyek körében végzett vizsgálat szerint azonban a megkérdezettek 70 százaléka elve nem tartotta szerencsésnek, hogy választania kell a családoknak a hittan és erkölcstan között.

Az „egyházi elit” 65 százaléka úgy véli, a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezetben lenne, és csak 50 százalékuk mondta, hogy – kötelező vagy választható módon - az iskolában.

A vizsgálatot végző Kamarás István vallásszociológus szerint átlagosan a diákok 15-20 százaléka választja majd a hittant. Az elsős diákok szüleinek beiratkozáskor kell nyilatkozniuk, hogy az erkölcstant vagy hittant választanak-e, a jövőre az ötödik osztályba lépők igényeit pedig május 20-ig kell összegyűjtenie az iskoláknak.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.