Kiszorulhatnak a kisebb egyházak az iskolai hitoktatásból

Gondot okozhat a hittanórák megszervezése a kisebb egyházaknak, a foglalkozások finanszírozását ugyanis csak akkor...

  • Eduline
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Gondot okozhat a hittanórák megszervezése a kisebb egyházaknak, a foglalkozások finanszírozását ugyanis csak akkor biztosítja az állam, ha egy osztályból legalább hét diák jelentkezik rá - írja a Hír24.

A köznevelési törvény idén szeptembertől 1. és 5. évfolyamon, később felmenő rendszerben „egy olyan kötelező órát vezet be, amelynek tartalma főszabály szerint erkölcstan, de választható helyette hittan is”. A szülő dönt, de korántsem biztos, hogy talál a saját felekezetének megfelelő hittanórát, ugyanis egyik egyházat sem lehet arra kényszeríteni, hogy megszervezze a foglalkozásokat.

Az állam akkor biztosítja a szükséges finanszírozást, ha egy osztályból legalább hét gyerek jelentkezik az adott felekezet hittanóráira. Donáth László evangélikus lelkész szerint  "képtelenség, hogy csak akkor tud valaki az iskolában saját hite szerint papot választani, ha egy osztályból legalább heten kérik ezt". A lelkész egy hétvégi konferencián azt mondta: erre többnyire csak a katolikusoknak van esélyük, a kisebbségeknek nincs.

A katolikus és az evangélikus egyház már jelezte, hogy minden iskolában meg akarja szervezni a hittanoktatást, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója, Kákay István szerint ugyanakkor nem kaptak elég időt a felkészülésre, nincs elég képzett hitoktató. A portál szerint ez a probléma a kisebb egyházaknál általánosnak mondható.

Kákay elmondta: a hit- és erkölcstanórák ügyével kapcsolatos egyeztetés már két éve megkezdődött, és igen konstruktív, nyitott és baráti légkörben zajlott. Egy, prominens egyházi személyek körében végzett vizsgálat szerint azonban a megkérdezettek 70 százaléka elve nem tartotta szerencsésnek, hogy választania kell a családoknak a hittan és erkölcstan között.

Az „egyházi elit” 65 százaléka úgy véli, a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezetben lenne, és csak 50 százalékuk mondta, hogy – kötelező vagy választható módon - az iskolában.

A vizsgálatot végző Kamarás István vallásszociológus szerint átlagosan a diákok 15-20 százaléka választja majd a hittant. Az elsős diákok szüleinek beiratkozáskor kell nyilatkozniuk, hogy az erkölcstant vagy hittant választanak-e, a jövőre az ötödik osztályba lépők igényeit pedig május 20-ig kell összegyűjtenie az iskoláknak.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.