Kiszorulhatnak a kisebb egyházak az iskolai hitoktatásból

Gondot okozhat a hittanórák megszervezése a kisebb egyházaknak, a foglalkozások finanszírozását ugyanis csak akkor...

  • Eduline
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Gondot okozhat a hittanórák megszervezése a kisebb egyházaknak, a foglalkozások finanszírozását ugyanis csak akkor biztosítja az állam, ha egy osztályból legalább hét diák jelentkezik rá - írja a Hír24.

A köznevelési törvény idén szeptembertől 1. és 5. évfolyamon, később felmenő rendszerben „egy olyan kötelező órát vezet be, amelynek tartalma főszabály szerint erkölcstan, de választható helyette hittan is”. A szülő dönt, de korántsem biztos, hogy talál a saját felekezetének megfelelő hittanórát, ugyanis egyik egyházat sem lehet arra kényszeríteni, hogy megszervezze a foglalkozásokat.

Az állam akkor biztosítja a szükséges finanszírozást, ha egy osztályból legalább hét gyerek jelentkezik az adott felekezet hittanóráira. Donáth László evangélikus lelkész szerint  "képtelenség, hogy csak akkor tud valaki az iskolában saját hite szerint papot választani, ha egy osztályból legalább heten kérik ezt". A lelkész egy hétvégi konferencián azt mondta: erre többnyire csak a katolikusoknak van esélyük, a kisebbségeknek nincs.

A katolikus és az evangélikus egyház már jelezte, hogy minden iskolában meg akarja szervezni a hittanoktatást, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója, Kákay István szerint ugyanakkor nem kaptak elég időt a felkészülésre, nincs elég képzett hitoktató. A portál szerint ez a probléma a kisebb egyházaknál általánosnak mondható.

Kákay elmondta: a hit- és erkölcstanórák ügyével kapcsolatos egyeztetés már két éve megkezdődött, és igen konstruktív, nyitott és baráti légkörben zajlott. Egy, prominens egyházi személyek körében végzett vizsgálat szerint azonban a megkérdezettek 70 százaléka elve nem tartotta szerencsésnek, hogy választania kell a családoknak a hittan és erkölcstan között.

Az „egyházi elit” 65 százaléka úgy véli, a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezetben lenne, és csak 50 százalékuk mondta, hogy – kötelező vagy választható módon - az iskolában.

A vizsgálatot végző Kamarás István vallásszociológus szerint átlagosan a diákok 15-20 százaléka választja majd a hittant. Az elsős diákok szüleinek beiratkozáskor kell nyilatkozniuk, hogy az erkölcstant vagy hittant választanak-e, a jövőre az ötödik osztályba lépők igényeit pedig május 20-ig kell összegyűjtenie az iskoláknak.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.