Kiszorulhatnak a kisebb egyházak az iskolai hitoktatásból

Gondot okozhat a hittanórák megszervezése a kisebb egyházaknak, a foglalkozások finanszírozását ugyanis csak akkor...

  • Eduline
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Gondot okozhat a hittanórák megszervezése a kisebb egyházaknak, a foglalkozások finanszírozását ugyanis csak akkor biztosítja az állam, ha egy osztályból legalább hét diák jelentkezik rá - írja a Hír24.

A köznevelési törvény idén szeptembertől 1. és 5. évfolyamon, később felmenő rendszerben „egy olyan kötelező órát vezet be, amelynek tartalma főszabály szerint erkölcstan, de választható helyette hittan is”. A szülő dönt, de korántsem biztos, hogy talál a saját felekezetének megfelelő hittanórát, ugyanis egyik egyházat sem lehet arra kényszeríteni, hogy megszervezze a foglalkozásokat.

Az állam akkor biztosítja a szükséges finanszírozást, ha egy osztályból legalább hét gyerek jelentkezik az adott felekezet hittanóráira. Donáth László evangélikus lelkész szerint  "képtelenség, hogy csak akkor tud valaki az iskolában saját hite szerint papot választani, ha egy osztályból legalább heten kérik ezt". A lelkész egy hétvégi konferencián azt mondta: erre többnyire csak a katolikusoknak van esélyük, a kisebbségeknek nincs.

A katolikus és az evangélikus egyház már jelezte, hogy minden iskolában meg akarja szervezni a hittanoktatást, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója, Kákay István szerint ugyanakkor nem kaptak elég időt a felkészülésre, nincs elég képzett hitoktató. A portál szerint ez a probléma a kisebb egyházaknál általánosnak mondható.

Kákay elmondta: a hit- és erkölcstanórák ügyével kapcsolatos egyeztetés már két éve megkezdődött, és igen konstruktív, nyitott és baráti légkörben zajlott. Egy, prominens egyházi személyek körében végzett vizsgálat szerint azonban a megkérdezettek 70 százaléka elve nem tartotta szerencsésnek, hogy választania kell a családoknak a hittan és erkölcstan között.

Az „egyházi elit” 65 százaléka úgy véli, a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezetben lenne, és csak 50 százalékuk mondta, hogy – kötelező vagy választható módon - az iskolában.

A vizsgálatot végző Kamarás István vallásszociológus szerint átlagosan a diákok 15-20 százaléka választja majd a hittant. Az elsős diákok szüleinek beiratkozáskor kell nyilatkozniuk, hogy az erkölcstant vagy hittant választanak-e, a jövőre az ötödik osztályba lépők igényeit pedig május 20-ig kell összegyűjtenie az iskoláknak.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.