Katonai osztály indul egy debreceni szakközépiskolában

Tanulás és tudás nélkül nincs honvédelem - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter szombaton Debrecenben, a Gábor...

  • MTI
Hende Csaba honvédelmi miniszter
MTI / Koszticsák Szilárd

Tanulás és tudás nélkül nincs honvédelem - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter szombaton Debrecenben, a Gábor Dénes Elektronikai és Műszaki Szakközépiskola és Kollégium tanévnyitó ünnepségén.

Az iskolában most először indul katonai osztály, két csoportban hetven diák kezdi meg tanulmányait, a miniszter elmondása szerint a túljelentkezés tízszeres volt. Hende Csaba - mint fogalmazott - elvárja a katonai szakközépiskolától, hogy a rend, a tisztelet, a hazaszeretet és a nemzeti összetartozás értékei alapján oktassák és neveljék a diákokat.

A miniszter kifejtette: a kormány három éve dolgozik Magyarország és benne a honvédség megújításán, és ma, a katonai szakközépiskola beindulásával, "ismét visszataláltak a régi, nagy hagyományokkal övezett útra". Hende Csaba megjegyezte ugyanakkor, hogy a katonai szakközépiskolában - ahova mindenki szabadon, saját elhatározásából érkezett - nem lesz nyílt katonai, fegyveres kiképzés.

Az iskola civil tanárai és az 5. számú Bocskai István lövészdandár katona oktatói olyan magas szintű elektronikai és honvédségi ismeretekkel vértezik fel a növendékeket, amelyeket azok is jól hasznosíthatnak majd, akik az iskola befejezése után mégsem lépnek hivatásos katonai pályára - mondta a tárcavezető.

A katonai szakközépiskola első tanévét megnyitó beszédében Hende Csaba azt mondta: a mai magyar honvédségben "örömmel és büszkeséggel találhatja meg a helyét minden hazáját szerető ember".

Az elektronikai iskolában 21. századi ismereteket tanulnak a növendékek. Erre nagy szükség van - tette hozzá -, mert korunkban új fejezet kezdődött a hadtörténelemben: a hagyományos hadszínterek sora új hadszíntérrel, a kibertérrel bővült, és a virtuális térben folyó hadviselés új ismereteket követel - mondta a miniszter a tanévnyitót követő sajtótájékoztatón.

Nagy szükség van tehát a korszerű elektronikai tudással felvértezett fiatalokra. A debreceni Gábor Dénes szakközépiskola jó hírű, magas színvonalú képzést biztosító intézmény, ahol technikusi képzettséget is lehet szerezni - fűzte hozzá a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy tervezik-e újabb katonai szakközépiskolák indítását az országban, Hende Csaba kifejtette: amennyiben a debreceni tapasztalatok igazolják, hogy valós társadalmi igény van erre a képzésre, akkor meggyőződése szerint a következő években az akkori honvédelmi miniszter a kormányhoz fordul majd, kérve, "teremtse meg a továbblépés elsősorban költségvetési feltételeit".

Berkecz Gábor, a szakközépiskola igazgatója az MTI-nek elmondta: a kilencedik évfolyamon minden évben hetven tanulót kívánnak felvenni a katonai osztályokba. A Honvédelmi Minisztérium támogatásával felújított kollégiumba minden jelentkezőt fel tudtak venni - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.