Jóval drágább volt az idei tanévkezdés, mint a tavalyi

Átlagosan 10 százalékkal kerültek többe az idei iskolakezdéskor a tanszerek az egy évvel ezelőttihez képest a GfK...

  • MTI
Szakony Attila

Átlagosan 10 százalékkal kerültek többe az idei iskolakezdéskor a tanszerek az egy évvel ezelőttihez képest a GfK Hungária adatai szerint. A piackutató intézet közleményében hangsúlyozza: az idei iskolakezdés drágább volt, mint az előző évben, nem a tankönyvcsomagokat, hanem az egyéb iskolai felszereléseket tekintve.

A legtöbbet a füzetekből, papírokból, füzetborítókból, golyóstollakból és ceruzákból, valamint ragasztókból vették a szülők, ezek a termékek általában 10 százalékkal kerültek többe idén, mint a tavalyi beiskolázásnál - közölte a GfK.

A tolltartóknál több mint 20 százalékos árnövekedést mértek a GfK Hungária kutatói. Ennek egyik oka az lehet, hogy több olyan tolltartót adtak el, amelyben már benne voltak az írószerek is. Az iskolatáskák átlagára viszont 8 százalékot meghaladó mértékben csökkent, így az átlagár 3500-4500 forint körül mozgott.

A notebookok területén az árak több mint 10 százalékot emelkedtek, 148 ezer forint körül volt nyár végén az átlagáruk. Egyre nagyobb teret hódítanak a fiatal tinédzserek körében kedvelt és az iskolához megfelelő hardver megoldást kínáló tabletek. Ezek átlagára a nyári időszakban 80 ezer forint volt.

Idén már július végén erősebb kereslet mutatkozott az írószerek és füzetek iránt, mint 2011-ben. A GfK szerint ez is mutatja, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, és racionalizálják vásárlásaikat.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.