Jól megbüntethetnek, ha erre nem figyelsz a buszon

Minden részletre figyelni kell, mert nem minden ellenőr lesz elnéző.

  • Eduline

A 444-en jelent meg egy 15 éves gimis története, aki nem írta rá diákbérletére a szükséges adatokat, ezért 10 ezer forint bírságot kell fizetnie.

Dani szerint a kitöltetlen bérletet egy másik ellenőr azon a héten egyszer már simán elfogadta, a következő azonban félrehívta, felírta az adatait, majd egy csekket adott át neki.

A helyi bérletekre csak a diákigazolvány számát, a helyközi járatokra akár a nevet és a címet is kötelező feltüntetni, enélkül a szabályok szerint érvénytelen a papír. Erre azért van szükség, hogy tényleg csak egy személy használhassa a bérletet.

A budapestieknek könnyebb dolga van, az automatáknál mindig meg kell adni az igazolvány számát, bár mi még az életben nem találkoztunk volna ellenőrrel, aki megnézte volna, hogy tényleg az adott okmány száma szerepel-e a bérleten.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.